KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
» Lin & Cole kalandjai a szárnyas vadkanban
Szükség szobája Icon_minitimePént. Jún. 13, 2014 10:28 pm by Belinda Wictikers

» Kiruccanás az erdőbe - Cole & Lin
Szükség szobája Icon_minitimeHétf. Május 19, 2014 7:08 am by Belinda Wictikers

» Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~
Szükség szobája Icon_minitimeSzomb. Május 17, 2014 8:51 am by Leah Winter

» Hayley & Seth - Folyosók
Szükség szobája Icon_minitimePént. Ápr. 25, 2014 12:58 am by Vendég

» Találj rám
Szükség szobája Icon_minitimeCsüt. Ápr. 24, 2014 1:11 am by Hayley-Rose Mallory

» Nickole & Eric - Tiltott Rengeteg
Szükség szobája Icon_minitimeSzer. Ápr. 23, 2014 9:15 am by Nickole Smith

» Audrey & Hestia - Három Seprű
Szükség szobája Icon_minitimeKedd Ápr. 22, 2014 5:20 am by Vendég

» Mason & Amy - Szellemszállás
Szükség szobája Icon_minitimeHétf. Ápr. 21, 2014 8:48 am by Vendég

» Cole & Hestia - Hálókörlet
Szükség szobája Icon_minitimePént. Ápr. 04, 2014 9:48 am by Vendég

» Csillagvizsgáló
Szükség szobája Icon_minitimeCsüt. Márc. 27, 2014 5:59 am by Vendég


Megosztás

Szükség szobája EmptySzükség szobája EmptySzükség szobája EmptySzükség szobája EmptySzükség szobája Empty


 

 Szükség szobája

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
TémanyitásTárgy: Szükség szobája   Szükség szobája Icon_minitimeVas. Ápr. 29, 2012 8:43 am

***


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Szükség szobája   Szükség szobája Icon_minitimeVas. Júl. 15, 2012 10:36 am

To: Scott

Édes álom… Éppen az egyik évfolyamtársammal, Candy-vel esik meg az első csókom, persze álmomban, amiből az a tudat ébreszt fel, hogy nekem fél órája a szükség szobájában kéne lennem. WTF? Tényleg? Uh, basszus, ezt el is felejtettem! Az tuti, hogy Scott ki fog érte nyírni, az meg a másik, hogy nincsen sok időnk, mert már kóborolni sem lehetne kint, de a szabályok nekem, mint olyan nem igazán léteztek, és most sem léteznek. Szóval egy farmert és egy pólót magamra kapok, meg egy pulcsit, és már robogok is a hálókörletből lefelé a klubhelyiségbe. Talárt most nem viszek magammal, nincs kedvem, utálom, és este van, kinek kéne az már. Prefi úgy sem fog elkapni, akkor meg hova izguljak? Nesztelenül lépek ki a folyosóra, és veszi kezdetét a kalandom, ügyelve arra, hogy szinte semmilyen zajt ne keltsek. Nincs kedvem egy lebukáshoz, nagyon nincs kedvem. Egy kis táska van a vállamon, amiben egy könyv van. Igen, tudom, hogy a szükség szobájába megyek, de akkor is, ez nálam kell legyen, ebben vannak a személyes feljegyzéseim az animágiáról, amit még otthon néztem ki a könyvekből, amikor apa és anya dolgozott, és Scott pedig az új seprűjét gyesztrálta kint az udvaron. Szóval ez az én kis titkom volt, ameddig meg nem osztottam az Öcsikével, mert mindenáron tudni akarta, hogy miért nem kviddicsezek vele kint, tehát miért vagyok bent naphosszat a házban, és könyveket bújok, meg varázsigéket jegyzetelek, pálcamozdulatokat imitálok, és mormogok magamban mindig. Szerintem azt hitte, komolyan, hogy meghibbantam, és annál is nagyobb sötétség keletkezett a fejemben, mint amekkora valójában van. Tuti le fog szidni Scott, de én is tehetném, amiért állandóan Lexivel lóg, meg Nick-kel, meg ha van ideje rám is, akkor velem. De Mr. kviddics sztár leszek még a Roxfortban most nem fog leszidni. Fél óra késés még nekem is kijár… Lassan oda is érek, tök nyugodtan, csendesen a hetedik emeletre, ahhoz a falhoz, ahol a szükség szobájának ajtaja van… Háromszor elmegyek előtte, arra gondolva, hogy szeretnék bemenni az öcsémhez Scott Tyriq-hoz. Megjelenik egy ajtó, odalépek hozzá, körülnézek, lenyomom a kilincset, és benyitok. Ott találom az Öcsköst, igencsak mérges ábrázattal.
-Egy szót sem, Öcsi, ennyit illik késni. De egyébként, bocsi, elaludtam… Elhoztam a könyvet, a többi minden itt van?-
Nézek rá, és bűnbánó mosollyal az arcomon összeborzolom a haját, majd egy fotelbe leülök, és megvárom amíg dönteni fog. Nincs kedvem álldogálni, eddig azt csináltam, ezért kényelembe helyezem magam, addig ameddig fel nem ugraszt a helyemről, hogy most azonnal álljak fel, mert tanulni akar. Közben ásítok egy akkorát, mint egy víziló, de ez van, álmos vagyok.



Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Szükség szobája   Szükség szobája Icon_minitimeHétf. Júl. 16, 2012 2:09 am


To Jakey
Let us be an Animagus /part 1/

Nem meglepő az, hogy Jakey nem jött ide időben. Azon csodálkoztam volna, ha pontosan érkezik, de mindegy is. Nincs itt, az idő meg sürget, így elhatároztam, hogy egyedül kezdek neki a tanulásnak. Elsétáltam a fal mellett, közben arra gondoltam, hogy kell egy hely, ahol nyugodtan lehet animágiát tanulni. Meg is jelent az ajtó, lenyomtam a kilincset, és beléptem a Szükség Szobájába. Levetettem magamat a kényelmes fotelba, és elővettem a könyvet, amit McGalagony Professzortól kaptam. Igen, ő az egyetlen tanár aki tudja mire készülünk, mert ő is animágus, és ő biztosan tudja, hogyan is lehetünk azok. Igaz, meglepődött, hogy ilyesmit akarunk tanulni Jakekek ilyen fiatalon, de nem törődtem vele. Hosszas győzködés után belement, hogy ad segítséget, de a lelkünkre kötötte, hogy az égadta világon senkinek nem beszéljünk arról, hogyan is tanultuk meg. Ebben nem kellett kételkednie, úgy is titokban akartuk tartani ezt az egész tanulásos dolgot.

Már vagy félórát késik, mikor végre sikerül betoppannia, és rögtön azzal jön, hogy egy szavam sem lehet, meg, hogy ennyit illik késnie. És még a hajamat is piszkálja, fúú de megverem ezért. – Nem, nem illik. Ha lebukunk, hogy nem vagyunk az ágyunkban, duplán fogsz büntetőmunkát csinálni. McGalagony a lelkünkre kötötte, hogy senki ne lásson meg minket. Egyszer érnél oda időben, ahova kell. –csóváltam reménytelenül a fejemet, mert tudtam, hogy úgy is a falnak fogok beszélni. Persze, ezt nem leszidásnak szántam, mert nem az a bajom, hogy késett, hanem az, hogyha lebukunk, abból nagyon komoly bajok lehetnek. Felügyelet nélkül akarunk gyakorolni, ahhoz meg az kell, hogy pontosan tartsuk magunkat mindenhez. Nekem megy, Jakeynek már kevésbé.

– Álmos vagy? –felvont szemöldökkel néztem, ahogyan mindjárt leragadnak a szemei. Elővettem a pálcámat, és rászegeztem. – Aqua Eructo! Mert összeborzoltad a hajam, és hogy felébredj. –megérdemli a vízsugarat, és kaphat még, ha elmer itt nekem aludni. Talán nem a legalkalmasabb most az idő, hogy tanuljunk. Jake mindjárt bealszik, az senkinek nem fog hiányozni. Az már biztos, hogy én nem fogom visszacipelni, majd alszik itt. Kivettem a könyvet a táskából, majd kinyitottam az első fejezetnél. Igaz, már számtalanszor átolvastuk, jegyzeteltünk, megjegyzéseket írtunk, szóval tele van a könyv a kézírásával, meg persze az a könyv is, amit McGalagonytól kaptam a cél érdekében. – Te kezded, hogy el ne aludj. Én meg írom az észrevételeket, aztán cserélünk. –közöltem mosolyogva, közben pennát, tintát és pergament szedtem elő a táskából, egy üres oldalra felírtam, hogy „Jake első próbálkozása az átalakulásra” meg a dátumot, aztán leültem, és vártam. Minden apró részletet, amit csak láttam, lekörmöltem, hogy később tudjuk mit csinálunk jól, mit rosszul, min kell javítani, meg hasonló apróságok.


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Szükség szobája   Szükség szobája Icon_minitimeSzomb. Aug. 04, 2012 12:14 pm

To: Scott

Persze, ha nem úgy csinálok valamit akkor az imádott öcsém mindjárt azzal jön, hogy én ilyen vagyok, én olyan vagyok, soha nem figyelek oda semmire, szégyent hozok rá is, tényleg nem csinálok a világon semmit, és csak a lábaimat tudom lógatni, meg neki parancsolgatni. Oké, ez teljes igazából így is van, de amikor feladat van, ami nem a tanuláshoz köthető, (az animágiát kivéve) akkor bizony ott a helyem, kérdés nélkül. Lehet hogy bármi másban alulmaradok az öcsémmel szemben, ebben az egyben úgy hiszem, a jobb én vagyok, bár ezt nem hangoztatom büszkén elő… Oké, szinte mindig ezzel jövök előtte, úgy hiszem hogy ő is beismerte… Legalább is nagyon remélem, hogy igen. Ha nem, akkor sincsen gond, hiszen amúgy is tudom, hogy ebben én vagyok a jobb, kettőnk közül, csinálhat akármit… Nekem sikerült elsajátítani előbb a varázst, amivel sikerül átalakulni, aztán innen jön majd csak a neheze… Persze, McGalagonya a lelkünkre kötötte, hogy sohasohasoha senkinek el nem mondjuk ezt a dolgot, de miért is mondanánk? Vagyis én miért is mondanám!? Azt tudom, hogy öcskös bárkinek elkotyogja, aki nagyobb csaj és az ölébe ülhet, vagy odabújhat mellé. Túlságosan ismerem a tesómat ahhoz, hogy ezt ne csinálja meg… de ha megteszi, akkor ágyelőt csinálok belőle, az egyszer biztos…
-Ne izgulj stréber, ha rajtam múlik soha nem fogunk lebukni, főként úgy, hogy tudom, mit hogyan kell csinálnom ahhoz, hogy a tanárok ne jöjjenek rá, hogy mit ügyködünk… De ha ennyire félted a bőröd, a szellemszállás is tágas, oda nyugodtan mehetsz!-
Nézek rá, kicsit felemelt szemöldökkel… Azt hiszi megbízhatatlan vagyok, csak mert nem úgy ugrálok, ahogyan ő fütyül… Na hát ha tényleg ezt hitte, akkor bizony el kell hogy szomorítsam, hiszen a saját magam ura vagyok, én diktálom magam felett a törvényeket, én szabom meg azt hogy nekem mit szabad és mit nem… Nemigaz? Ó, dehogynem hát akkor meg hol itt a baj, kéremszépen? Persze hogy álmos voltam a vízsugár elől pedig esélyem nem volt elhajolni, így víztől csöpögő hajjal elindultam a szoba közepe felé, hogy ott megálljak… Aprót bólintottam, hogy vettem a feladatot. Lecsuktam a szemem, és gondolkodni kezdtem… kell egy emlék.. Egy emlék, ami abban segít, hogy megőrizzem emberi mivoltomat az állati testben… Ha ez nem lesz meg, akkor csinálhatok akármit… Na meg, először el kell jutnom a különleges, átmeneti állapotba, hiába, hogy ha ez megvan, akkor onnantól már sima liba az ügy, és bele is csaphatunk a lecsóba… persze onnantól sem lesz könnyű,hiszen meg kell tudnunk, milyen állat lesz belőlünk, ami aztán még nehezebb szakasza lesz ennek az egésznek. Összefoglalva nem egyszerű, ez tény, de tudtuk, mire vállalkozunk. Szóval, hogy a dolog lényegére is térjek, a szemem csukva, a fejemben szélsebesen pörögnek a jobbnál jobb emlékképek, mind, mind továbbperdülve, hogy aztán egy megfelelő legyen, ami mindenben segíteni fog nekem… Á, azt hiszem meg is van, talán az az emlék lesz az, amikor életemben először, tavaly kiálltam az öcsém mellett, amikor bajba akarták keverni, és én elvittem helyette a balhét… Ez a nagy tesók dolga, hiába… Szóval megvan az emlék, most már csak a varázsige kell, amit oly sokszor elismételtem… Kinyitom a szemeimet, és az öcsi felé fordulok.
-Scott, a varázsige Transfiguro Bestia! Jól jegyezd meg, a pálcamozdulat pedig egy négyzet, balról jobbra, és azt utána átellenesen szeld át… Közben pedig gondolj arra, hogy a varázsigével megáldott személy természetfeletti lesz, valami olyasmire lesz képes, amire más ember… Hagyd hogy az állati ösztöneid vezessenek a varázslatnál, semmiképpen se légy határozatlan, az végzetes is lehet… A számomra… Az ellenvarázslat pedig a Homenium Regeneratio… A pálcamozdulat pedig ugyanaz, csak fordítva.Megértetted?-
Ellentmondást nem tűrően beszélek neki… Talán most látszik rajtam először, hogy tényleg nem játék, amivel mi kísérletezünk, és a szemeimben elszánt fény táncol… Ilyet nem sűrűn lehet rajtam látni, mondhatni, hogy ez teljesen felvillanyoz engem, és kíváncsivá tesz… A pálcamozdulatot elmutatom neki, visszafelé már tudni fogja… Várom, hogy rámeressze a varázslatot, addig is visszacsukom a szememet, és még egyszer megnézem az emléket a fejemben… Érzem, valahol érzem, hogy sikerülni fog… Tudat alatt, de biztos vagyok benne, hogy ha nem is változok át –már pedig nem fogok- akkor is sikerrel fogok járni



Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Szükség szobája   Szükség szobája Icon_minitime



Vissza az elejére Go down
 

Szükség szobája

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Ginny szobája
» will & cel ~ William szobája
» Hermione Granger szobája
» Donell Birtok - Marcus szobája ~ Viviana és Marcus
» Viviana szobája | Viviana & Marcus

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
FEEL THE DIFFERENCE :: Befejezett, lezárt játékok-