HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
» Lin & Cole kalandjai a szárnyas vadkanban
Pént. Jún. 13, 2014 10:28 pm by Belinda Wictikers

» Kiruccanás az erdőbe - Cole & Lin
Hétf. Május 19, 2014 7:08 am by Belinda Wictikers

» Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~
Szomb. Május 17, 2014 8:51 am by Leah Winter

» Hayley & Seth - Folyosók
Pént. Ápr. 25, 2014 12:58 am by Vendég

» Találj rám
Csüt. Ápr. 24, 2014 1:11 am by Hayley-Rose Mallory

» Nickole & Eric - Tiltott Rengeteg
Szer. Ápr. 23, 2014 9:15 am by Nickole Smith

» Audrey & Hestia - Három Seprű
Kedd Ápr. 22, 2014 5:20 am by Vendég

» Mason & Amy - Szellemszállás
Hétf. Ápr. 21, 2014 8:48 am by Vendég

» Cole & Hestia - Hálókörlet
Pént. Ápr. 04, 2014 9:48 am by Vendég

» Csillagvizsgáló
Csüt. Márc. 27, 2014 5:59 am by Vendég


Share | 



 

 Rachel és Drew - Az első találkozás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
avatar Mardekár
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 100
ϟ Reagok : -22
ϟ Felvétel időpontja : 2012. Apr. 28.
ϟ Kor : 24


TémanyitásTárgy: Rachel és Drew - Az első találkozás   Csüt. Júl. 05, 2012 4:01 am

***


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Rachel és Drew - Az első találkozás   Csüt. Júl. 05, 2012 4:38 am

Perzselt a nyári hőség ahogy az akkori iskolai egyenruhámban sétálgattam az utcán, majd hirtelen ötlettől vezérelve betértem a közeli cukrászdába, ami éppen útba esett hazafelé menet, hiszen egy 12 éves gyereknek nincs is jobb mint egy fagyizó, ha meleg van. Szóval a régi kisficsúr énem ezer örömmel vette a kanyart és bement a légkondival hűtött, hangulatos kis helységbe. Ahogy a gazdagok negyedéhez illik, itt is minden tökéletes volt. Az egész cukrászdát pasztell színek foglalták magukba, a pult igazi márványból volt, ahogy a kis kerek asztalok is, amik össze-vissza, mégis valami mesteri rendezettségben álltak egymás mellett. A sütemények és fagylaltok is valami remekműre emlékeztettek inkább, nem valami olyan ételre, amit megeszünk. Egy közember ha ilyenhez jutott volna, inkább csak berakta volna a vitrinjébe otthon, hogy nézegethesse. De én gazdag voltam. És éhes. Sütire éhes, meg fagyira. Eszembe sem jutott volna csak nézegetni ezeket a finomságokat, sokkal szívesebben ettem volna meg őket, és így is tettem. Ahogy szoktam, odasétáltam a pulthoz, ami mögött egy szőke srác állt, s én gyorsan le is adtam neki a rendelést, miután illemtudóan köszöntem. Egy hatalmas fagyi kelyhet kértem, noha előtte még szemeztem egy darabig néhány süteménnyel.
- Köszönöm. - mondtam a férfinek, majd az egyik sarokban álló, eldugottabb asztalkához sétáltam, ami akkorra már a törzshelyemmé vált, s onnan szemléltem az érkezőket. Az egyenruhám ujját kicsit feltűrtem, hiszen így év vége felé már tombolt a 30 fokos hőség, amit egy ilyen szmoking-szerű kék ruházatban nehéz kibírni, még ha egy légkondis helyen tartózkodsz is. De ettől függetlenül méltóságteljesen viseltem a meleget.


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Rachel és Drew - Az első találkozás   Csüt. Júl. 05, 2012 6:18 am


Drew & Rachel
× 463 SZÓ × VISELET × TESSÉK MEGLEPŐDNI! ×


- Ecc-pecc kimehetsz, holnapután bejöhetsz. Cérnára, cinegére, ugorj cica az egérre, fuss! Megvan!
Mosolyogva a falhoz nyomtam a táskám és nagy küzdelmek árán előhalásztam belőle a pénztárcámat, majd mielőtt elindultam volna a kiválasztott cukrászda felé, még vetettem egy pillantást a barátnőmre. Eddig sosem értettem, miért van annyira elfoglalva a telefonjával, mostanra viszont már világossá vált. Inkább azon üzengetett az apjával, mintsem haza ment volna az egy utcányival arrébb elhelyezkedő házukba. Ugyebár lustaság félegészség. Az, hogy már jó pár perce őt figyelem, valahogy fel sem tűnt neki.
- Ehm... Nem jössz? - kérdeztem végre rá, miközben azon erőlködtem, hogy a szöveget lesve el ne essek a saját lábamban. Gondoltam úgy se néz fel és nem veszi észre, hogy mit kíváncsiskodok itt. Csakhogy rosszul tettem. Nagy lendülettel felemelte a fejét, majdnem leütve a sajátomat a helyéről, majd mikor meglátta a sápadozásomat zavartan felnevetett.
- Bocsika. Mit kérdeztél előbb?
Egy sóhajtás kíséretében az imádott sütik felé intettem a fejemmel, majd visszapillantottam rá. Az arckifejezése... hát, nem volt valami biztató. Így már arra sem volt nehéz rájönnöm, hogy épp egy vita kellős közepén szólítottam őt meg. Ez nálunk elég gyakori volt - a sok elkényeztetett gyerek, aki mindig mindent megkap, tagadhatatlanul hajlamos a túlzásokra. Még én sem voltam ez alól kivétel, pedig nagyon igyekeztem, nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni a szüleimet, még ha csak nevelők is. De azért úszni az árral valljuk be, hogy mindenkinek könnyű.
- Asszem inkább hazamegyek. Megjött a telefonszámla - húzta el a száját. - Holnap találkozunk. Aztán vigyázz a fogacskáidra!
Mindketten felnevettünk, majd pár integetés után én is elindultam, csak éppen a másik irányba. Ilyen melegben valahogy nem volt ínyemre tovább a napon ácsorogni és húzni az időt, azonnal a cukrászda felé vettem az irányt. Pár perc múlva már ott is találtam magam a hidegben a jól megszokott, fagylaltos vitrin előtt és a legnagyobb gondom a választás volt.
- Jó napot! - köszöntem rá a feltűnő boltosra, mire elindult felém és a szedőkanált tisztogatva várta, mi lesz a választottam - nem is hiába. Bár akkor az összes borzasztóan csábító volt, csak kiszúrtam szívem hölgyét, ami történetesen egy egyszerű, mezei csoki fagyi szerepében díszelgett. Már csak helyet kellett találnom kettőknek, ez viszont túlzás nélkül lehetetlennek bizonyult. Inkább feláldoztam magam és úgy döntöttem, helyet foglalok egy kinti asztalnál. Igen ám, csakhogy képes voltam addig húzni az időt, hogy a sikeres hűvösbe visszatérésem alkalmával ahogy kinyitottam az ajtót, sikeresen fejbe találtam egy épp kifelé tartó fiút. Elvégre éljen a szerencse.
Aggodalmas arccal - amilyen gyorsan csak ment - megkerültem a minket elválasztó "támadót" és szegény srác karjai után nyúltam, nehogy elessen nekem.
- Ne haragudj, véletlen volt. Ugye nem ütöttelek meg annyira? Juj, az ott vér?
Bűntudatos arccal elkaptam a csuklóját és sietően a vécé felé kezdtem el húzni, hogy legalább egy borogatást készítsek neki.




A hozzászólást RACHEL PREW összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Júl. 05, 2012 7:00 am-kor.
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Rachel és Drew - Az első találkozás   Csüt. Júl. 05, 2012 6:53 am




Próbáltam túlélni a meleget, miközben kinéztem a mellettem elhelyezkedő üvegen, ami valami falféleség gyanánt szolgált az utca felé. Kint kettő lány beszélgetett, vagyis próbáltak mivel az egyik állandóan a telefonja felé görnyedt. Néztem őket pár percig, de szigorúan csak azért mert ismerősnek tűntek. Ebben a korszakomban én még rendes kisfiú voltam, nem nagyon néztem meg a lányokat az utcán, meg amúgy sem. Na jó, csak egy kicsit, hiszen a fiúkban 12 évesen már épp ideje, hogy éledezzen az ösztön. De mindegy is, az életben akkor mindent megkaptam, ezek mellé talán még egy barátnőnek kellett volna hiányoznia, de nem. Mindegy is. Pár perc után levettem a szemem róluk, mikor is magamban eldöntöttem, hogy biztos egy iskolába járunk. A közeli elit suliba, ahová csak úgy kerülsz be, ha a családodnak minimum 3 kocsija van és ezek közül egy Porsche. Plusz még egy (vagy több) medence az udvarban és az alagsorban, emelet plazmatévé és minden szent szar. Rohadt puccos egy suli volt... Ha most kéne egy olyan helyre járnom, minden bizonnyal inkább elszöknék a kényszerítőim elől.
Miután kielemeztem a kettő lánykát visszafordultam a fagylaltom felé, hogy egyszer talán el is fogyjon. Ez olyan 10 perc alatt sikerült is, hiszen időm mint a pénzem tenger, a gazdagok nem sietnek sehova. Így a fagyimat is eleszegettem egy darabig. Ezek után a szokásos vidám mosolyommal álltam fel, hogy a elinduljak, ha nem is haza, de ki innen, noha nem igazán akaródzott kilépnem a jó kis hűvösből. De azért az iskola fiú tagjaihoz tartozó egyenzakót a karomra hajtva az ajtó felé vettem az irányt, ami lassan ki is nyílt. De nem csak a kintről befelé áramló meleg csapott meg, hanem maga a nyílászáró is a fejemen csattant... Kicsit megtántorodtam, ahogy az egyik kezemmel a homlokomhoz kaptam, de azért sikerült talpon maradnom. A világ forgott velem, s még helyre se állt, amikor egy finom kéz (mert hát milyen legyen a gazdagok keze?) megragadott és elcibált engem valamerre. Mintha beszélt is volna...
- Mi? Jól vagyok. - motyogtam révetegen, ahogy a lábam öntudatlanul követte a lányt, ami nem csoda hiszen cibált magával, s nyilvánvalóan erősebb is lehetett nálam akkor. Persze most már nem.


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Rachel és Drew - Az első találkozás   Csüt. Júl. 05, 2012 7:32 am


Drew & Rachel
× 300 SZÓ × VISELET × TESSÉK MEGLEPŐDNI! ×


Miután a barátnőm után a fagylaltom is magamra hagyott, úgy döntöttem, inkább befejezem az ücsörgést és visszaviszem az üvegtányért - a tölcsérbe két perc alatt elfolyt volna a csoki -, csakhogy pont rosszkor voltam rossz helyen. Bár ezt azt hiszem, leginkább Drew mondhatja el magáról, mivel azzal a lendülettel ahogy nyitottam az ajtót, neki egy apró sebhelyet varázsoltam a homlokára. Tessék: varázsoltam. Először azt sem fogtam fel, hogy ki ő, leginkább arra koncentráltam hogy minél hamarabb eljussunk a mosdóig. Hogy ne legyen annyira kellemetlen az áldozatomnak, pár lépés után fel is karoltam - így siettem be vele egyenesen a férfi mosdóba, természetesen azonnal magamra vonva ezzel a bent könnyítők figyelmét. Hát igen, máris megvolt az irány, amerre véletlenül sem szabadott néznem. Ezt viszont jelenleg nem volt túl nehéz kiküszöbölni, sokkal jobban lefoglalt hogy az iskolatársamat pátyolgassam.
- Nekem nem úgy tűnik - motyogtam magam elé.
Az első két részét a törlőrongynak azonnal letéptem és a szemetesbe dobtam, vigyázva, nehogy véletlenül koszos legyen és elfertőződjön miatta a seb, majd a borogatáshoz letéptem egyet, összehajtogattam és figyelve rá, hogy kellően nedves legyen összevizeztem - persze megint csak úgy, hogy az olyan apróságok, mint a túlzott melegsége vagy hűvössége ne okozzanak gondot Drewnek. Innentől kezdve már csak az volt hátra, hogy óvatosan felitassam vele a vért, majd a másik oldalával finoman odaszorítsam a sebet, hogy ne is jöjjön több. Attól nem kellett volna tartanom, hogy elvérzik - nem is volt így - de azért mégiscsak. Ha miattam verte be a homlokát, legalább ennyivel tartoztam neki.
- Szólj ha fáj, és akkor finomabbra fogom - ajánlottam azért fel, miközben végre maga a személye felé fordítottam a figyelmemet. Világoskék szemek, helyes arc... Az akkori énem szavaival élve megérdemelt volna egy "wow"-ot, de azt hiszem az, hogy elpirultam, ennél többet is elárult. - Na, jobb már?


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Rachel és Drew - Az első találkozás   Csüt. Júl. 05, 2012 8:06 am



Az életem abban az időben valahogy eléggé egyhangú és üres volt, noha én így élveztem. Hiszen mégis milyen lett volna? Gazdagok. Mindent megkapnak, ami csak kell nekik, és így telnek el a mindennapjaik, tökéletes élettel. Noha a pénz nem minden. De nekem mégis tökéletes életem volt. Tökéletesen egyhangú. Ezért is rázott meg a történés, hogy fejbe trafáltak egy ajtóval. Igazán meglepő volt, hiszen a napjaim tényleg nem álltak másból, csak abból, hogy reggel suliba mentem, ott elvoltam, úgy ahogy egy jólnevelt milliomos csemetéhez illik, majd hazafelé ha kedvet kaptam valamihez megvettem, megcsináltam, bármi. Aztán mikor hazaértem olvasgattam, interneteztem... És még sorolhatnám, de valahogy nincs hozzá kedvem, elhiszitek? Mindegy is... Szóval Rachel magával rángatott engem meg a vérző fejemet a mosdóba. Nem is foglalkoztam a többi emberrel, inkább valami hülye vigyor ült ki a fejemre, hiszen egy igen cuki lány az iskolából a fejemet lapogatta egy vizes kendővel.
A mosdó is, híven a cukrászda többi részéhez eléggé fényes és tiszta volt. Az embernek már már az az érzése támadt a padlótól, hogy rálép és elcsúszik rajta, hiszen a vörös márványt ami a földet képezte akár tükörnek is lehetett volna használni, annyira tiszta volt. De persze azért volt tükör, közvetlenül a legmodernebb csaptelep felett. És itt sosem volt olyan, hogy nem üzemelt valamelyik wc, vagy le volt szakadva a húzókája, ugyan! Itt minden tökéletes...
- Tökéletes. - mondtam, ahogy Rach kérdezgetett engem. A tekintetem inkább a tükörre vándorolt, hiszen lányhoz talán akkor még sosem kerültem ilyen közel. Kissé el is pirultam talán. Minket néztem a tükörben. Nagyon aranyos látvány volt. Blöeh.
Akkor úgy döntöttem, hogy nem szalasztom el ezt a tökéletes alkalmat az ismerkedésre, hogy végre talán legyen egy lánybarátom, akivel talán majd több is lehet, úgyhogy felé nyújtottam a kezem.
- Drew Wennel. - mosolyogtam rá kedvesen, már amennyire mosolyogni tudtam, mivel a fejem még mindig sajgott a rá mért ütéstől. - És köszönöm az ápolást. - folytattam, mivel engem mindig is jó modorra tanítottak. A minimum az, hogy ezt megköszönöm még ha ő is okozta a balesetet.



Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Rachel és Drew - Az első találkozás   



Vissza az elejére Go down
 

Rachel és Drew - Az első találkozás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Nolah & Ashley // Első típusú találkozás.
» Geista Kahoko
» Tenrai Hankou (Isteni Kihívás)
» Utahime vs. Ayse - Androgün találkozó
» Véletlen találkozások

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
FEEL THE DIFFERENCE :: Befejezett, lezárt játékok-