HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
» Lin & Cole kalandjai a szárnyas vadkanban
Pént. Jún. 13, 2014 10:28 pm by Belinda Wictikers

» Kiruccanás az erdőbe - Cole & Lin
Hétf. Május 19, 2014 7:08 am by Belinda Wictikers

» Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~
Szomb. Május 17, 2014 8:51 am by Leah Winter

» Hayley & Seth - Folyosók
Pént. Ápr. 25, 2014 12:58 am by Vendég

» Találj rám
Csüt. Ápr. 24, 2014 1:11 am by Hayley-Rose Mallory

» Nickole & Eric - Tiltott Rengeteg
Szer. Ápr. 23, 2014 9:15 am by Nickole Smith

» Audrey & Hestia - Három Seprű
Kedd Ápr. 22, 2014 5:20 am by Vendég

» Mason & Amy - Szellemszállás
Hétf. Ápr. 21, 2014 8:48 am by Vendég

» Cole & Hestia - Hálókörlet
Pént. Ápr. 04, 2014 9:48 am by Vendég

» Csillagvizsgáló
Csüt. Márc. 27, 2014 5:59 am by Vendég


Share | 



 

 Destiny x Nadine ~ Round 1.

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
TémanyitásTárgy: Destiny x Nadine ~ Round 1.   Vas. Aug. 05, 2012 1:12 pm


homecoming?
Destiny-nek || 389 szó || viselet: ez
Hát itt vagyok. Reménykedtem benne, hogy ez végül mégsem következik be… de megtörtént. Nem tehetek ez ellen semmit, mert nem vagyok nagykorú, tehát a gyámomnak kell engedelmeskedtem. Persze, megkérhetném, hogy cseréljék le… és mivel rajtuk kívül nincsen más családtagom – a nagyszüleim már nem élnek – szabad lehetnek. Mégsem fogok bajt hozni Valirie néni nyakába. Nem szeretem a konfliktusokat, és nem akarom látni a fájdalmas vagy éppen megvető tekintetét a bíróságon… Ugyanolyanok a szemei, mint anyának.
- Köszönöm – mondtam udvarisan a taxisnak, mire az biccentett és eltette a pénzt.
Én visszafordultam a takaros ház felé, ami majdnem ugyanolyan volt, mint ezen a soron mindegyik – a színét kivéve. Letisztult volt és elegáns, olyan mint Valirie, már amennyire ismertem. Rendesen ápolt kert, bár nem volt sok virág.
Lassan lépkedtem a kirakott kőlapokon felfelé és mögöttem zörgött a bőröndöm, ami nem volt éppen egy nagydarab. Nem volt sok dolog, amit el akartam hozni az „intézetből”.
Tulajdonképpen meglepő volt, de a bíróságon végül Valirie néninek sikerült valahogy érnie, hogy ne küldjenek egy ilyen javítóintézetbe, hanem csak el az országból és felügyelet alatt lakjak. A többiről pedig ő gondoskodott. Ezt először nagyon nem értettem, majd megkaptam az első boríték pénzt. Azt akarta, hogy el tudjam tartani magam. Ezen annyira felmérgeltem magam, hogy nem használtam fel belőle semmit. Dolgoztam, megdolgoztam magamnak a saját béremet, és abból fizettem ki az ingóságaimat. Egyben rengeteget gyakoroltam, hogyha visszatérek a Roxfortba akkor még kiválóbb boszorkány lehessek, mint amilyen voltam. Volt, hogy hajnali időkig próbálkoztam egy varázslattal és már égett a kezem a varázspálcámtól.
Lassan lépkedtem fel a lépcsőn és már előre felkészültem egy jól betanult szöveggel. Mégis görcsbe rándult a gyomrom és idegesen megdörzsöltem az arcomat. Nem értettem mi van velem, hiszem már nagyon rég nem jöttem ennyire zavarba. Próbáltam leküzdeni ezeket az ostoba gondolatokat, minthogy: „Vajon mit fognak gondolni rólam?” „Hogy fognak rám nézni?” „Egyáltalán foglalkozni fognak velem?”
Leginkább Destiny-re voltam kíváncsi, mert Valirie néninek mindenképp foglalkoznia kell velem, azonban a lánya, olyan megvetően viselkedhet velem, amennyire akar. Nem fogja a gyámság figyelni minden lépését. Nem tudtam ő mit tud rólam, én csak annyit tudtam meg, amennyit az iskolából meglehet. Ez persze nem sok főleg, hogy nem volt kifejezetten népszerű. Amúgy sem ebből fogom megismerni, hiszen én vagyok erre az élőpélda.
Felemeltem remegő kezeimet végül egy zavart kopogással adtam tudtukra, hogy itt vagyok. A fülem mögé rendeztem a hajtincseimet, majd kihúzott háttal és teljesen elrejtett érzéseimmel álltam és vártam.

nick @ atf


Vissza az elejére Go down
avatar Hugrabug
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 47
ϟ Reagok : 19
ϟ Felvétel időpontja : 2012. May. 11.
ϟ Kor : 23


TémanyitásTárgy: Re: Destiny x Nadine ~ Round 1.   Hétf. Aug. 06, 2012 7:00 am

hello, new sis'...
- Kicsim, kérlek takaríts ki, és még van egy kis mosogatni valód is… Jah, és szedd össze a szobádból a szennyest, mire visszajövök, oké? Meg azért se haragudnék ha összeírnád mit kell majd vennünk még a Roxfortba, jövőhéten azt is el kell intéznünk ha nem akarunk mindent csillagászati összegért látni – persze, még az én időmben még nem került két galleonba csak a bájitaltan felszerelés, de hát úgy tűnik minden változik. Meglocsoltad amúgy a virágokat?
- Nem.
- Akkor azt is csináld meg kérlek. és ha már úgy sincs semmi dolgod, akkor…
- De van.
- …szóval azt hiszem ma érkezik Nadine, az unokatestvéred. Kérlek légy vele kedves.
- Meglesz.
- Azt hiszem minden megvan… Oh, hova raktam a pálcám? Meg is van! Ha bármi baj lenne…
- Szia, anya. – nyomtam meg erősen ezt a két röpke szót, és a jelentőségteljes pillantást vettem rá a könyvem mögül. Fáradt vagyok, nyűgös, és a tetejében reggel óta hallgatom ahogy azon idegeskedik, hogy minden jó lesz e, mikor megérkezik az unokahúga. Vagyis egy hete ilyen. Egy hete viselem el, ahogy fel, s alá rohangál, esténként pedig a padlásról hozza le a méretes albumokat. Első nap jó bulinak tűnt kicsit megismerni anyám múltját, azokat az embereket akiket alig ismerek. Anya mindig is büszke volt rá, hogy boszorkány és ezt sose felejtette el elismételni. Pálcával a kezében – vagy nagy zsúfoltságban a hajában – járt, kelt nem bajlódott a vacsorával inkább elmormolt pár egyszerű igét mire a zöldség azonnal felvágta magát. Néha elgondolkozok rajta, hogy ha nem ebben a világba élne vajon, hogy boldogulna. Vagyis, inkább boldogulna e.
Mélyet sóhajtok, miután a smaragdzöldlángok elnyelik az alakját, én pedig egyedül maradok a szinte kihalt szobába. Most még is mit csináljak? Napok óta ez az első alkalom, hogy egyedül vagyok – és noha, egy csomó feladatot kaptam, szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy nem fogom őket megcsinálni. Inkább alszok. De még ahhoz sincs kedvem.
Végül a tekintetem megakad a hatalmas könyvkupacon, amit még pár napja hoztam elő, hogy ha majd egyszer lesz egy kis időm átgyakoroljam a tavalyi, és az az előtti, és előtti, de még a RBF vizsgák előtti évek anyagját is. Tehát az elmúlt hét évet. Fájdalmas nyögéssel, de végül felkászálódok a kanapéról, és út közben benyomva a varázsrádiót, Celestina Maggica ősrégi száma hangzik fel, magam mellé helyezem a tornyot és leveszem az első tankönyvet; Fushel, Wilbert: Defenzív mágia.
- Reducio – lendítem meg a pálcám mire a bögre, amibe még ott van a reggeli maradék kávém, háromszorosára kicsinyül. Bár kicsit sajnáltam, hogy már csak egy röpke korty maradt, elégedett voltam, hiszen a varázslataim még mindig csuklóból jöttek, noha több hónapja nem alkalmaztam őket. Nem tudom mennyi idő telt el, de lassan már tele volt a fejem latin igékkel, ártásokkal, rontásokkal, mikor hirtelen a csengő ébresztett fel a félálomból. Elterülve a szőnyegen, a könyvek között, kómásan kerestem meg a papucsom, és vergődtem oda az ajtóhoz. Útközben megpillantottam a szerelésem a falitükörbe; vicces volt a pólómon lévő Roxfortos címer, de annyira jópofának tűnt, mikor jó pár éve megláttam az Abszol úton, hogy azóta ez a kedvenc otthoni szerelésem. Ariel többször is irigykedve megjegyezte, hogy neki is beszerezhettem volna egyet, de valahogy azzal, hogy csak nekem van ilyenem az ismerősem közül, jól érzem magam. Mintha egy különleges módon kötődnék a kastélyhoz… Bár ez a gondolat, még a felsőmnél is nevetségesebb.
Kitárom az ajtót, ám a nagy semmi tevés után meglepődve fogadom a vendégünket. Mondhatni ki is ment a fejemből, hogy ma bármi érdekes történne.
- Öhm, szia, Nadine ugye? – mosolygok rá kedvesen, majd félreállok az útjából, és beljebb invitálom. – Gyere, kerülj beljebb.
Nem ismertem az unokatestvérem. Ez azért is érdekes meg lényegében egy házba járunk sőt, egy évfolyamba – még se éreztem sose rá késztetést, hogy felkeressem, mert mindketten más-más világba tartoztunk. Persze, tudtam róla pár dolgot, de sose annyit-amennyit kellett volna. Most még is, a velem szomszédos szobába fog lakni, reggelente egy konyhába reggelizünk, és egyszerűen többé nem lesz rá lehetőségünk, hogy elkerüljük egymást. Magam se tudom mi lesz ebből, de már csak az anyának tett ígéretem miatt is próbálok pozitívan állni hozzá.


to: nadine - szó: 671 - zene: varázs, varázs... - szett: ezittni - megjegyzés: kezdődik a buli : P

__________________________________




Remember the
good old days?

- Des




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Destiny x Nadine ~ Round 1.

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Round 2 -Ken and Kendall-

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
FEEL THE DIFFERENCE :: Befejezett, lezárt játékok-