HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
» Lin & Cole kalandjai a szárnyas vadkanban
Pént. Jún. 13, 2014 10:28 pm by Belinda Wictikers

» Kiruccanás az erdőbe - Cole & Lin
Hétf. Május 19, 2014 7:08 am by Belinda Wictikers

» Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~
Szomb. Május 17, 2014 8:51 am by Leah Winter

» Hayley & Seth - Folyosók
Pént. Ápr. 25, 2014 12:58 am by Vendég

» Találj rám
Csüt. Ápr. 24, 2014 1:11 am by Hayley-Rose Mallory

» Nickole & Eric - Tiltott Rengeteg
Szer. Ápr. 23, 2014 9:15 am by Nickole Smith

» Audrey & Hestia - Három Seprű
Kedd Ápr. 22, 2014 5:20 am by Vendég

» Mason & Amy - Szellemszállás
Hétf. Ápr. 21, 2014 8:48 am by Vendég

» Cole & Hestia - Hálókörlet
Pént. Ápr. 04, 2014 9:48 am by Vendég

» Csillagvizsgáló
Csüt. Márc. 27, 2014 5:59 am by Vendég


Share | 



 

 Rora & Drew - Madam Puddifoot

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
TémanyitásTárgy: Rora & Drew - Madam Puddifoot   Csüt. Aug. 22, 2013 7:11 am

I believed in your confusion

Mikor vesztettem el a józan eszem? Pont én? Kellett nekem beleszeretni ebbe a Hollóhátas kis stréber… Nem is tudom, az még egy másik kérdés, de azt meg még inkább nem tudom, hova tettem az eszem akkor, amikor Shelley-t arra kértem, hogy jöjjön velem Roxmortsba. Azt nem mondtam neki, hogy együtt menjünk, mert akkor biztos összevesztünk volna, hogy hova megyünk. Csak annyit mondtam neki, hogy háromra legyen Madam Puddifoot kávézójánál… Aztán még ki tudja, hogy mi fog történni ma. Megkérni tuti nem fogom a kezét… De mit is várnék magamtól? Semmit, jóformán, semmit. Még csak annyit se fogok tudni kinyögni, hogy kedvelem. Pedig én nem is kedvelem, én szeretem… De ezt hogyan mondjam meg neki, mikor folyton csak szivatom? Nem is értem, hova tettem az eszem. A gyomrom görcsben áll és nem tudom, hogy mit kezdjek magammal. Nem akarom már itt hagyni, ha egyszer elhívtam randizni. Igaz, konkrétan nem mondtam, hogy randi, de nyilván ebbe a kávézóba csak a szerelmesek jönnek. És sejthet valamit, hogy nem egy közönséges baráti találkozás akar ez lenni. Legalább is én így gondolom. És jól gondolom nem? Térj észhez Andrew! Nem tudom hogy lehet-e köztünk valami… Csak remélni tudom…
Nekidőlök a kávézó falának, zsebemből egy cigis dobozt kotrok elő, a számba tűzök egy szállal és a pálcámmal pedig meggyújtom. Nagyot szívok, letüdőzöm, és kifújom a füstöt, ameddig meg nem érkezik Rora. A cigi általában szokott segíteni gondolkodni, de valahogy most ez sem akar kirántani a bajból. És most még a Szárnyas Vadkanba sem tudok átugrani, mert perceken belül itt lehet Rora, és hogy nézne ki ha most elsurrannék oda, aztán visszajönnék egy kicsit ittasan. Szerintem nem lenne megfelelő első randinak. Így inkább csak szívom tovább a cigimet, és nézem, ahogy az ismerősök elmennek előttem. Ugyan nem nagyon vesznek észre. Már nem azért, mert bujkálnék, hanem egy olyan helyen állok, ahol ha valaki nem nézi meg tüzetesebben, van-e ott valaki, akkor nem látnak semmit.
Kisvártatva már messziről ismerős illat lengi be a levegőt, és felbukkan Ő. Szívem hevesebben kezd el verni, elnyomom a csikket, és kilépek elé, hogy látható legyek. Nem tudom, én mennyire fogok tetszeni neki, de igyekeztem túltenni magamon, valahogy rendbe szedtem a hajam, meg egy kék póló mellé szürke felsőt és alá fekete farmert igyekeztem felvenni, meg egy nem elég kopott tornacipőt. Kitettem magamért most az egyszer… Legalább is igyekeztem.
- Öhm.. Szia Shel… Rora. – nagyot nyelek, és egy puszit nyomok gyorsan az arcára, aztán lefelé pillantok, meg néha a szemeibe. Furcsa, mert más társaságában nem viselkedek így, és akkor meg gyökeresen máshogy viselkedek, ha Rora is ott van egy másik társaságban ahol én is ott vagyok. Szóval na… Furcsa ez a helyzet. Furcsán pillantok a kávézó felé. Lehet hogy hülye ötlet volt ide megbeszélni a randit, vagy találkozót… Vagy már abban se vagyok biztos hogy ez randi lesz… Nem tudom, csak azon vagyok hogy össze ne vesszünk. Igen, igen, az mindenképpen fontos, hogy semmiképpen se vesszünk össze. Bár ha rágörcsölök, akkor biztos, hogy össze fogunk. Gyerünk Todd, gondolkozz, mondj neki valamit.
-Öm… Szóval milyen volt a napod? – akár kiröhög, akár nem, most nem akarok bunkózni vele, elvileg azért jöttem, meg hívtam meg, hogy jól érezzük magunkat. Átkarolom óvatosan és a kávézó felé terelem, hogy menjünk már be végre, és üljünk le. Kávét akarok inni. Meg mást csinálni, de azt majd később.

you were so completely torn




A hozzászólást Andrew R. Todd összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Szept. 03, 2013 7:23 am-kor.
Vissza az elejére Go down
avatar Hollóhát
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 34
ϟ Reagok : 13
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 15.


TémanyitásTárgy: Re: Rora & Drew - Madam Puddifoot   Kedd Aug. 27, 2013 1:04 am

and let me kiss you :3
Mikor lettem én ennyire elmebuggyant? Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer egy olyan randira fogok készülni, ahol a partnerem egy Mardekáros srác. Semmi baj nem lenne, ha egy Roxfort béli fiúval mennék le a faluba csak a legnagyobb probléma még mindig az, hogy egy Mardekáros a párom. Nem bíztam soha abban, hogy Andrew elhív engem egy ilyen fajta helyre, de még a faluba sem. S most láss csodát Madame Pudifoot kávézója felé megyek, miközben a testvéreim lelkesen beszélgetnek valami új ruháról, amit láttak az egyik kirakatban. Mindig meglepődök azon, hogy mennyire is hasonlítunk, tök ugyan olyanok vagyunk, de akkor is van bennünk valami különleges. Nem hittem volna, hogy egyszer nem szállok be ebbe a beszélgetésbe, és érdekesebbnek találom a randira való lelki felkészülésemet.
- Aurora szerinted melyik kéne legyen? Először menjünk Zonkóhoz, vagy igyunk valamit a Három Seprűben? – kérdezte meglökve a vállamat Skyper, miközben Dela a hajamból szedett ki egy faágat. Nem értettem miért tőlem kérdezik meg azt, hogy merre menjünk, elvégre én mindjárt lelépek és magukra hagyom ezeket a csodálatos testvéreket.
- Nem tudom hová akartok menni, de az tény, hogy nekem dolgom van valamerre… - töröltem le képükről a vigyort, miközben a hajamba túrtam megigazítva azt. Majd a kereszteződésnél két puszit nyomta testvéreim arcára és a kávézó felé vettem az irányt. Pillangók röpködtek a hasamba, egyre kényelmetlenebbül éreztem magam. Még lett volna alkalmam arra, hogy elrohanjak erről a helyről, kitérve a randizás elől, de akkor megszívtam volna. Biztos vagyok abban, hogy Andrew csinálna velem valamit, esetleg egy újabb paradicsomleves pakolás kerülne rám, ami nem lenne épp a legjobb, tekintetbe véve, hogy a paradicsom allergiás tüneteket váltott ki nálam, ami miatt napokat töltöttem a gyengélkedőn.
Akaratom ellenére vezet a lábam a macskaköves úton, és már látom magam elé rajzolódva a szerelmesek kávézóját, ahová sok, kézen fogva járkáló diák pattan be, hogy könnyen és pufogás nélkül tudjanak egymás ajkainak esni. Sóhajtva igazítom meg a ruhámat, ami zöldes árnyalatban pompázik, ezzel azt mutatva, hogy nem annyira bánom, hogy vele randizom. Mert igen, ez egy randi. Megállok a kávézó előtt, és csípőre tett kézzel nézek szét a diákok tömege közt. Vajon csak átvert? Fut át az agyamon, majd meglepődve veszem észre, hogy már előttem is áll. Mosolyogva nézek rá.
- Szia Andrew. – vigyorogva köszöntöm, majd kissé meglepődve nézek rá, mikor puszit ad az arcomra. Teljesen meglepett ez a dolog, tekintetbe véve, hogy sose szokott ilyen lenni velem, meglepően furcsa ez a helyzet. Roxmorts teszi, vagy az, hogy Andrew Todd nem úgy viselkedik, ahogy szokott? Felhúzott szemöldökkel nézek rá, mikor újból kinyitja a száját és mondani kezd valamit, elmosolyodom.
- Elég érdekes, mivel nem tudtam, hogy most csak át akarsz verni, vagy komolyan is gondolod ezt az egészet. – sóhajtva nézek rá, és elpirulok mikor átkarolja a derekamat. Nem mondok semmit, hanem engedem, hogy bevezessen a rózsaszíntől pompázó helyre, ahol sokan vannak, és a legtöbben már csókolóznak is. Az egyik asztal felé veszem az irányt, és leülök az egyik székre, megvárom, míg ő is leül.
- Na és neked? Eszedbe jutott az, hogy esetleg nem jössz el? – húzom fel a szemöldökömet kissé játékosan, kissé gonoszan. Érdekel, hogy vajon átfutott e az agyán ez a lehetőség, de reménykedem abban, hogy a válasza nemleges lesz.
tag: Drew  | words: xxx | notes: ez is megszületett, xx.
robb stark


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Rora & Drew - Madam Puddifoot   Kedd Szept. 03, 2013 7:24 am

I believed in your confusion

Csak állok előtte, amikor megjelenik abba a zöld cuccba. Hihetetlen, máris elcsavarta a fejemet, és még csak most jelent meg. Todd, te egy kész hülye vagy, ez már tény. Nem vitás, hogy nagyobb barom nem létezik nálam ebben az iskolában, de hogy randira hívjam azt a csajt, akibe beleestem, mint ló a tóba. Nagy bátorság kell hogy ne csináljak valami hülyeséget, és ne üldözzem el. Mert sokat veszekszünk, és a ritkábbik eset az, hogy normálisan is tudunk beszélgetni. Pedig esküszöm én mindig szeretnék, de néha nem megy.
A többiek is mondják, hogy miért nem keresek egy magamhoz való csajt. Miért, miért, mert ő kell nekem, nem más. Lehet akármilyen jó nő egy Mardekáros is, olyan nem lesz, mint Shelley. Benne megvan az, ami talán engem egy kicsit vissza tud fogni. Megmondom azt is, hogy rettegek attól, hogy ha egyszer távol kerülök az iskolától… Ő még itt lesz, és vele mi lesz. Nem járhatok haza folyamatosan ellenőrizni, de megbízom benne annyira, még így, a tudta nélkül is. Sok mindent nem tud, főleg olyanokat, amik hozzá kapcsolódnak, és én érzem őket. Nem tudja azt, hogy szeretem, hogy megesz a zöld szörnyecske, valahányszor egy másik gyerekkel megy randizni, és nem tudom feldolgozni, hogy néha miért olyan kedves velem. Azt mondta, hogy nem szeret. Akkor miért van ez másképpen? Vagy miért érzem úgy, hogy akkor hazudott? Nem tiszta vele kapcsolatban sok minden, és nem tudom hogy mikor tudom mindezt kideríteni. Talán ma… Igen, az lesz a legvalószínűbb, hogy ma fogok mindent kideríteni, mindent választ kapni. Dögöljek meg, ha nem.
-Komolyan gondoltam. Ha nem gondoltam volna komolyan már nem lennék itt… Öhm… Szép vagy ma… Ma különösen. – nem sűrűn csinálok ilyet, kicsit bele is zavarodok, meg motyogok, de azért úgy, hogy ő is hallja. Igazából most először mondtam neki ilyet, és utána rögtön elfordítottam a fejem. Ha belenézek a szemeibe, még jobban elpirulok, mint most. Ahogy belépünk a kávézóba, ösztönös fintor fut végig az arcomon. Na nem azért, mert Rorával vagyok itt, hanem mert mintha minden párocskát vákuum bűbájjal tapasztottak volna össze, még a cuppogást is hallom. Koncert. Leülök Rorával szemben, kezeimet az asztalra helyezem, hogy majd megfoghassam Rora kezét. Tipikus Puddifoot taktika, bár eddig még egyszer nem voltam itt, de amikor beléptem, ezt láttam. Nem nagyon értem ez mire jó, biztos furcsán fognak nézni, hogy mi nem tapadunk mindjárt egymás ajkaira, pedig legszívesebben már azt tenném. Aztán a kérdésére őszinte döbbenet jelenik meg az arcomon. Ilyen meg sem fordult a fejemben. Ha megtörtént volna, már réges-régen nem itt lennék. Hanem mondjuk a Vadkanban innám le magam a sárga földig. Érdekes.
-Hát… Egész unalmas napom volt eddig. Illetve nem, mert egy kicsit ideges voltam, hogy mi lesz ma és… Tulajdonképpen eszembe sem jutott, hogy le akarok lépni. Ez egy különleges alkalom, úgy tűnik. – húzom mosolyra végül a számat. Nem tudom ez mennyit számít neki, hogy most eljöttem, és nem léptem le. Közben rendelek is egy kávét, ha már itt vagyunk, és kávézni is jöttünk, meg randizni, meg így mindent csinálni. Szóval egy kicsit bonyolult ez az egész, meg ilyesmi.

you were so completely torn


Vissza az elejére Go down
avatar Hollóhát
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 34
ϟ Reagok : 13
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 15.


TémanyitásTárgy: Re: Rora & Drew - Madam Puddifoot   Csüt. Szept. 05, 2013 2:25 am

i remember years ago xx
Kissé meglepő ez a dolog, hogy én meg Todd elmegyünk valamerre, kettesben ráadásul. Sose bírtuk egymást, mindig kötekedünk egymással és nincs meg bennünk a közös hang, ezért is tűnik számomra furának, hogy elhívott randira. Meg is lepődtem mikor egyik óráról kijövet vele találtam magam szembe, bár ez nem volt annyira meglepő, mint ami utána következett. Tudom milyenek az emberek, ha zavarban vannak én is voltam már párszor, főleg az ő közelében, de Merlin… ő teljesen kész volt.
Szembe röhögtem volna legszívesebben, hogy ilyenre képes, most komolyan… engem akar elvinni randira azok a lányok közül, akik élnének halnának érte meg egy randi lehetőségre vele? Meglepő.
De most még is itt vagyok, és azon fáradozok, hogy megfelelően viselkedjek egy számomra nem szimpatikus emberrel, akit legszívesebben békanyálba dobnék, hogy sikítson. Bár ez hamarabb működne egy lányon, mint a gyerekes viselkedéséről híres Toddon. Emlékszem tisztán arra, mikor a fejemet a paradicsom levesben találtam, mert Ő véletlenül nekem jött. S láss csodát, kb. két év után odáig jutottunk, hogy randizunk, micsoda váratlan fordulat. Legalábbis én nem számítottam erre, lehet a 7. év meghozta az eszét? De akkor a nővéremnek is meg kellett volna, hozza és Iasonnak is, ehhez képest egyik sem viselkedik érettebben.
Zavartan túrok a hajamba, ahogy beljebb megyünk a szerelmesektől, és rózsaszín dolgoktól túltengő kávézóba. Normális esetben be se tenném a lábamat egy ilyes fajta helyre, de most kivételt teszek, ahogy azzal is ki mára a partnerem. Jobbik esetben nemet mondtam volna erre az egészre, de kedvesen kérdezte meg, hogy nem e jönnék vele ezért is egyeztem bele.
- Meglepett, hogy még is csak maradtál.. ez egy jó pont. – válaszoltam neki mosolyogva, de mikor dicsérni kezdett akkor elpirulva ültem le vele szembe, és egy ideig csak az asztal lapját néztem. Merlinre, mondj már valamit Shelley. Elvégre ez Todd, az ősellenséged, biztos van valami, amivel felhúzhatnád, és elmenne. Sóhajtva ráztam meg gondolatban a fejemet, majd mosolyogva néztem vissza a partneremre. – Köszönöm, próbáltam kicsit oldani a feszültséget azzal, hogy zöldet veszek. – igen, mikor ruha után kutattam fontos szempontoknak kellett megfeleljen. Ne legyen túl kihívó, de azt se sugallja, hogy apáca vagyok, ne legyen túl kék vagy túl rikító, de végül találtam egy nagyon szép alma zöld ruhát, ami még nekem is tetszik.
- Talán ez lehet az első olyan alkalom, amikor nem kígyó békát szórunk egymásra, hanem rendesen el is tudnánk beszélgetni, nem igaz? – mosolyogva húztam fel játékosan a szemöldökömet, majd az előttünk lévő innivaló összeállítást kezdtem el tanulmányozni, és rájöttem arra, hogy ez iszonyú nyálas helye. – Nem lehetünk mindig ellenségesek egymással… Merlinre! Láttad az étlapot? Szörnyen nyálas mindegyik italnak a neve… ez már röhejes. – kuncogva nyújtom át felé a rikító rózsaszín papírt, hogy ő is nézzen bele, majd mikor a szívek királynőjének tekinthető pincérnő ide jön hozzánk mosolyogva kérek egy szív turmixot, ami eperből meg nem is tudom már milyen dolgokból áll. De biztos valami piros cucc lesz a vége.
- Ha most ekkora forgalom van, szerinted Valentin-napkor mekkora lesz? Szerintem kétszer ekkora, mert akkor mindenki talál magának párt, nem akarnak egyedül ünnepelni. – mosolyogva osztom meg gondolataimat, és várom válaszát, ami remélhetőleg nem bunkó szövegből fog állni.

tag: Drew  | words: xxx | notes: xoxo Shelley Wink.
robb stark
[/quote]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Rora & Drew - Madam Puddifoot   



Vissza az elejére Go down
 

Rora & Drew - Madam Puddifoot

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Jessica Drew / Póknő
» Drew Tyler - vámpír
» Drew Sebastian Tyler

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
FEEL THE DIFFERENCE :: Befejezett, lezárt játékok-