HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
» Lin & Cole kalandjai a szárnyas vadkanban
Pént. Jún. 13, 2014 10:28 pm by Belinda Wictikers

» Kiruccanás az erdőbe - Cole & Lin
Hétf. Május 19, 2014 7:08 am by Belinda Wictikers

» Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~
Szomb. Május 17, 2014 8:51 am by Leah Winter

» Hayley & Seth - Folyosók
Pént. Ápr. 25, 2014 12:58 am by Vendég

» Találj rám
Csüt. Ápr. 24, 2014 1:11 am by Hayley-Rose Mallory

» Nickole & Eric - Tiltott Rengeteg
Szer. Ápr. 23, 2014 9:15 am by Nickole Smith

» Audrey & Hestia - Három Seprű
Kedd Ápr. 22, 2014 5:20 am by Vendég

» Mason & Amy - Szellemszállás
Hétf. Ápr. 21, 2014 8:48 am by Vendég

» Cole & Hestia - Hálókörlet
Pént. Ápr. 04, 2014 9:48 am by Vendég

» Csillagvizsgáló
Csüt. Márc. 27, 2014 5:59 am by Vendég


Share | 



 

 Fekete tó • James & Annie

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
TémanyitásTárgy: Fekete tó • James & Annie   Vas. Aug. 25, 2013 8:43 am



James & Annie
You again?


Végre lenyugodtak a kedélyek, úgyhogy már én se forgolódok örökösen a kicsik között. Pedig, Merlinre, olyan aranyosak voltak! Még mindig fülig ér a szám, pedig jó fél órája elindultam a kastélyból. Hihetetlen, mennyire gyorsan telik az idő - hogy már el se tévednek a lépcsőknél... nem semmi. Én még másodikban is futva tettem meg az utat, nehogy rossz helyre tévedjek és pontot vonjanak le tőlünk. Lehet, hogy emiatt fogytam le olyan gyorsan? Na jó, ez övön aluli volt. Pláne, hogy most is a kividicspályáról jövök. Mikor épp nincs meccs vagy edzés, mindig felszállok egy kicsit. Ebben az esetben a jelző negyed órát tett ki, azóta pedig futok a semmibe. Az emberek csak a végkifejletet látják, én viszont arra is emlékszem, milyen nehezen jutottam el idáig. Hogy hogyan ugrik ki a tüdőm a helyéről ebben a pillanatban, ha nem ülök le egy kicsit pihenni. Ez van, ha nem tudok megálljt parancsolni a gondolataimnak, és változó tempóban haladok. Talán ha működne a fülesem, nem adódna ilyen probléma.
Megtorpanok, a jobb bordámra szorítom a kezeimet és feltérképezem a környéket. A fekete tó. Hiányzott is, leszámítva a borzongást, amit a Trimágus tusa óta okoz. Cedric egyáltalán nem ilyen halált érdemelt, de az a féreg vele is végzett. Nem lehet eléggé megsiratni, se őt, se a többi ártatlant. Ameliát. Ezentúl pedig minimum 2 generációnak kell eltelnie ahhoz hogy felejtsünk, a kedélyek pedig végleg lenyugodjanak. Eszméletlen, hogy egyetlen ember mindent fel tudott borítani. Kis híján azt is elérte, hogy a mágusok fele meghaljon, ez pedig nem kis teljesítmény. Ijesztő belegondolni, hogy pár év alatt mennyi mindent romba dönthetne egy rátermettebb ember, csak megfelelő helyen kéne támadnia.
Nem számít. Már rég megígértem magamnak, hogy ha nem muszáj, nem aggódom emiatt - jól úgyse végződhet egy gondolatmenet se, mindig van egy de. Szóval jobb híján csak leülök a fűbe, elképzelem a tó fölé csikócsőrt és próbálom összeszedni magam. Ez is több mint a semmi, nem?





Vissza az elejére Go down
avatar Mardekár
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 22
ϟ Reagok : 14
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 16.
ϟ Kor : 22


TémanyitásTárgy: Re: Fekete tó • James & Annie   Kedd Aug. 27, 2013 10:15 am

 

Susan

Ki kell használni a nyarat, vagy legalábbis a kellemes, nyárias őszi napokat. Szóval, maradjunk annál, hogy meleget, mert még túl romantikusnak tűnök, mikor nem vagyok az. Ha van valami, amivel ki lehet kergetni a világból, az a romantika és minden ehhez kapcsoló csoda.
Szerencse, hogy a szinglik élete csak játék és mese. Bár, ha úgy nézzük, valaki nézőpontjából nem vagyok szingli... Kár, hogy nem igazán érdekel a kis hollóhátas véleménye a családi állapotomról. Azt még ki kell találnom, hogyan adagolom be neki, hogy ez kettőnk között minden sajnálatom és próbálkozásom ellenére sem működik, és jobban járnánk, ha megadnánk magunknak az esélyt egy másik, boldogabb kapcsolatra... De azért persze még egyszer megvígasztalhatom. Merő együttérzésből, persze. Mondjuk biztos, hogy pocsék egy élete van, azok alapján, amit mesélt... Szóval ráférne egy normális kapcsolat. Mennyire kár, hogy én erre nem vagyok alkalmas. Na, de mindegy, mert most éppen bújócskázunk, csak őt még nem avattam be. Ha megtalál, elveszem. Ha nem, akkor életem egy újabb szakaszát zárom le.
De térjünk vissza az időjárásra. Kellemes, én pedig legurultam a kastélyból, igényeltem egy kis szabadságot. A nők egyszer tényleg sírba visznek, és mellettük nincs is elég időm életem egyetlen szerelmére. Szerencse, hogy a kétkerekűm nem olyan nyafka, mint a nőneműek, és nem kell órákig hallgatnom, mennyire elhanyagoltam mostanában. Csak egy kis pucolás, pumpálás, ellenőrzés, és máris útra kész - jobb, mint új korában. Na és végre rá is gyújthatok, ezt nem mindenki bírja, például a kis hollóhátasnál "kizáró ok". Aha, persze, csak tiszta ruha és fogmosás, fel sem tűnik neki semmi. Most már az sem érdekelne, ha észrevenné, csak megkönnyítené a dolgom. Hm, nem is olyan rossz ötlet.
Az élet nagy dolgain gondolkozom, illetve egy hatodikos kisoroszlánon... A lényeg, hogy elgondolkozom, és nem nagyon figyelem, merre is visz az utam, nézek, de nem nagyon látok, egészen addig... Bármennyire is nagy varázsló vagyok, a vízen járás még nem megy, ebből következik, hogy gurulni sem tudok rajta. Határozottan pech, hogy erről egy kicsit későn sikerül megvilágosodnom és az egyetlen járható út a zuhanás marad... Pontosabban, az ugrás. Felemelkedem az nyeregből, hátraugrok (újabb lendületet adva a száguldásnak) és engedem a biciklit tovább gurulni. Nos, igen, anyám mindig mondta, hogy kellene rá fék, de túl menő vagyok én ahhoz... aha. Ennek eredményeképp kecsesen a hátsómra huppanok, miközben próbálom megmenteni a kecajom, gyorsan motyogva a varázsigét... nem eshet be a vízbe, nem eshet be a vízbe, nem eshet bele a vízbe... Huh.
- Aztak*rva - nyögök fel, mikor a drágaságom lebegni kezd a vízfelszín fölött, és hátradőlök a fűben. Ez nem sokon múlott.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Fekete tó • James & Annie   Pént. Aug. 30, 2013 12:14 am



James & Annie
You again?


Jellemző, hogy amíg én magammal vagyok elfoglalva, valaki kis híján a sellők közé zuhan. Minden egyes ősszel mikor visszatérek ide, hetekig kell szoknom az új helyzetet. Nem azért, mert már nincs saját szobám - attól függetlenül, hogy végül is félek tőlük, szükségem van társaságra -, de még csak nem is az órák miatt. Itt mindig történik valami, egy pillanat alatt a feje tetejére állhat minden, leginkább a szó szoros értelmében.
Ma sem kell csalódnom, kettőt pislogok és már ott lebeg egy bicikli a víz felett.
Ijedten felpattanok, a copfom kis híján arcon csap, mikor balra fordítom a fejem. Hát persze, hogy James az, kellemetlenebb aligha lehetne a helyzet. Na jó, de. Ha Shackleton teremne ide és esne seggre mellettem, valószínűleg jobban fennakadnék. Így azonnal kapcsolok, előrántom a pálcámat és már vissza is lebegtetem a biciklit. Szerencsétlen kölyök jól megijedhetett,... na jó, erről le kell szoknom, ő is hetedikes. Szóval ez a minimum, amiben segíthetek, főleg a múltkori után. Még mindig pattog a büszkeségem amiért olyan bunkón viselkedett, de bánom is, hogy az utolsó megjegyzését annyira felvettem. Az ilyenekkel nem kell foglalkozni, tudhatnám már. Egyszerűen csak ilyen, kezelnem kell ahogy tudom, nem lesüllyedni a szintjére. Uh, ez is milyen gonosz volt! Még csak az hiányzik, hogy megbántsam valamivel. Végül is nem sokára úgy is megy tovább, gondolom én. Persze azt se most, előbb leellenőrzöm. Kinézem belőle, hogy törött csontokkal mászik el, csak mert épp olyan helyre esett. Jó, ez meg csúnya előítélet, legutóbb valószínűleg másért hallgatott a sérüléséről vagy betegségéről. Tudom is én... Most egyébként sem ez a lényeg, hanem hogy segítsek rajta. Nem lenne szívem végignézni, ahogy nagy fájdalmak közepette felszenvedi magát. Egyáltalán mekkorát huppant?
Most én lepem meg (vagy valami olyasmi), egy pillanat múlva már ott guggolok mellette, nagy, aggódó szemekkel figyelve minden mozdulatát.
- Nagyon megütötted magad? - kérdezem csendesen. - Ha gondolod, engesztelésképp - meg úgy egyébként is - segíthetek elmenni a gyengélkedőre.
Meg se várva a válaszát álló helyzetbe tornázom magam, ezúttal pedig mindkét kezemet nyújtom felé, remélhetőleg hagyja is, hogy segítsek.





Vissza az elejére Go down
avatar Mardekár
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 22
ϟ Reagok : 14
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 16.
ϟ Kor : 22


TémanyitásTárgy: Re: Fekete tó • James & Annie   Pént. Aug. 30, 2013 1:17 am



Susan

Ez komolyan olyan, mint valami hülye jelenet egy hülye filmből. Csak velem fordulhat elő, hogy nem veszem észre a gyorsulást, igaz? Még szerencse, hogy reflexeim vannak, és jobban féltem a bringát az életemnél is - mindkettőnket meg tudom menteni. Lehet, egy éles kanyar egyszerűbb lett volna, de kockázatosabb is, tekintve, hogy itt vannak fák... Tengelyferdülést pedig nem vállalnék be, mert nehéz helyrehozni. Inkább az én hátsóm sajogjon egy kicsit, mint hogy valamiért ki kelljen adnom a kezem közül a drágaságom.
Sikeres vagyok, mint mindig, megérdemlem, hogy kifújjam magam. De úgy látszik, ezt nem mindenki látja így. Először az tűnik fel, hogy valaki belezavar a mágiámba, mire megemelem a fejem, a bicikli meg közelít... Oké, hát furcsa, hogy valaki segít, de azért megnyugtató, hogy nem az ellenkező irányba lebegteti. Egyből utána már mellettem van, és már nem az eget bámulom, hanem a kis hugrást. A kis aggódó hugrást. Hát ez édes.
- Ugyan már - pislogok még mindig. - Nem történt semmi. Estem én ennél már nagyobbat is... - ezzel fel kell vágni, egy ilyen bicikliről-leugrás nem okozhat nagy problémát. Jobban belegondolva azonban akár okozhatott volna...
Elfogadom a kezét, és felnyögök - próbálom azt a hatást kelteni, mintha mégis nagyon fájna és csak leplezni próbálnám. Mondjuk nem nehéz, a legutóbbi gyengélkedős látogatásom emlékét felidézni is elég, hogy összeszoruljon a gyomrom. Aztán majd kiderül, beveszi e. - Nem akarok gyengélkedőre menni... - ez száz százalékig őszinte, szívesebben élvezném az ő társaságát.
- Kösz, hogy segítettél a kicsikével - hálásan pillantok rá, majd szeretettel simítok végig a bicajom ülésén. Lehet, hogy beteg dolog ennyire kötődni egy tárgyhoz, de nem érdekelnek a vélemények. Az egyetlen nő az életemben - az anyámon és Candyn kívül -, akit még nem ejtettem át. Persze, mondhatjuk megint, hogy egy bicikli nem lehet nő... de ha pasinak gondolnám, mindenki buzizna. Akkor már inkább ez.
A hátsóm kezdem dörzsölgetni, azért a föld tényleg egy kemény társaság, de túl fogom élni. Közben inkább őt veszem szemügyre. Érdekes. Nem értem, miért üldögél valaki melegítőben egy tóparton. Bár, a melegítős rész még érthetőbb, az egyedül való üldögéléssel vannak kérdéseim.
- Na és te? Sportosan éled az életed? - villantok egy megnyerő mosolyt, nem akarom, hogy ezt is sértésnek vegye, mert most éppen nem az volt. - Esetleg felfüggesztheted a mai edzést, hogy megháláljam csodás tetteid? Már amennyiben nem kell elrohannod valami halaszthatatlan ügy miatt a klubhelyiségbe...
Higgye csak, hogy neheztelek a múltkoriért. Ami részben igaz is, mert nagyon uncsi napom volt... Viszont nem vagyok egy haragtartó típus, szóval, ha megint elzavar... Na jó, nem hinném, hogy leszállnék róla. Szóval ne zavarjon el, hanem hagyja, hogy élvezzem a felemelő társaságát. És tudok én ám ilyen szépeket mondani is, de csak ha megérdemli az illető. Mondjuk, ha igent mond.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Fekete tó • James & Annie   Szomb. Szept. 07, 2013 8:28 am



James & Annie
You again?


Nehezen tudom elhinni, hogy esett már ennél nagyobbat. Amilyen vékony, azonnal összetörte volna mindenét, és ezt most nem rosszindulatból mondom. Nekem is emiatt lett volna necces a kvidics, de már lehetőségem sincs rá, hogy kockáztassak. Így utólag bánom is hogy nem csatlakoztam múlt évben, de jelenleg sokkal többet tehetek prefektusként. Segíteni mindig jobb, seprűre pedig bármikor ülhetek. Aranyközépút - fogjuk rá.
Minden esetre ez nem az a pillanat, mikor nekiállnék kötekedni. Hangtalanul közelebb lépek hozzá és felsegítem, újabb kérdéseket zárva ezzel magamba. Jóval nyugodtabb vagyok, igen, de ez nem azt jelenti hogy nem is aggódok érte. Főleg amiért nem akar gyengélkedőre menni. Legutóbb alig lehetett elrángatni onnan, mi változott azóta?
- Nem akarsz, vagy nem érzed szükségét? - Nem mindegy.
Épp csak egy pillanatra nézek félre, amíg biztosabb helyre süllyesztem el a pálcámat, de mire visszapillantok már szerelmes jelenet folyik közte és a túlélő között. Tényleg félreismertem. Azon viszont továbbra is erősen gondolkozok, hogy pozitív, vagy negatív értelemben. Jelen helyzetben inkább az első.
Épphogy, de végül elfojtom a nevetésem, helyette biccentek egy aprót szívesenképpen. Természetes, hogy segítettem.
- Felfüggeszthetem. - Mosolyogva felvonom a szemöldököm, továbbra is szenvtelen arccal. Hisztizzen csak, egészségére. - Prefektus vagyok, ezért kellett elmennem. Te is hetedikes vagy, nem?
Lehet hogy mégis hatodikos, akkor érthető lenne, miért nem ismert fel. Tudom, ez most elég öntelten hangzott, de nagy általánosságban tudják a nevemet, főleg a mardekárosok. A Bones család felett nem lehet csak úgy elsiklani, hisz apa is "véráruló" a szemükben. Ráadásul az első pár évben jóba voltam Hermione-val, ezt is sokan észben tartják. Plusz, hogy legyen egy harmadik indok is, a prefektusok arca általában megmarad az embereknek.
Tehát most meg lehetnék sértve, ha érdekelnének egyáltalán az ilyen apróságok.
- Nem is mondtad, miért tiszteltél meg akció jelenettel.
Lenne pár tippem, de nála már inkább nem hangoztatom. Úgyis olyan választ kapok, amire magamtól nem gondolnék.





Vissza az elejére Go down
avatar Mardekár
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 22
ϟ Reagok : 14
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 16.
ϟ Kor : 22


TémanyitásTárgy: Re: Fekete tó • James & Annie   Szer. Szept. 11, 2013 8:44 am


Susan

Az emberek egyformák. Hiába állítják, hogy neeem, dehogy, ők teljesen mások, mert ez nem igaz. Mind hazudunk, mind csalunk (még a kitűnő tanulók is), mind előítéletesek vagyunk... illetve alábecsüljük a többi ember képességeit. Látom rajta is a kétkedést, pedig meglepődne, ha tudná, a 206-ból hány csontom volt már eltörve, hányféle módon, mennyiszer és mi módon. Persze, nem fogom elsorolni, és igazából még maradandó bizonyítékát sem tudom egyiknek sem felmutatni, mert egy kis hókusz-pókusszal anyám mindig rendbe tett. Apám szerette volna, ha hetekig szenvedek, mert mondjuk nem tudok biciklizni, de anyám belátta, hogy nem állítana meg. Az esés a sport része, a sérülés szintén, viszont nem állhat az utamba. Soha, soha, ez is egy fontos alapelv.
- Egyik sem - lazán megvonom a vállam, majd óvatosan elfintorodok, ahogy segít felállni. Azért sajog rendesen, de nem tört el semmi, szerintem lilulni sem fog, és azért a kis vörös sokkal szórakoztatóbb társaság, mint a Madam. Még ha a hátsómmal foglalkozna... De nem szabad elkalandozni, még megint elszalad, és nem hiszem, hogy most tudnék annyira rohanni... A kétkerekűm pedig meg kéne vizsgálni, mert lehet, hogy vízbe nem esett, de attól még simán történhetett vele valami... de nem. Hálám üldözni fogja.
Elsőképpen egy kis puhatolózással, hogy mégis mi végett jár erre és hogy az említett dolog mennyire fontos... Nálam ne legyen fontosabb. Persze, ezt finoman kell felvezetni, mint mondtam, az emberek (és a nők) egyformák, szóval mint a hímes tojással. Nehéz, de én élvezem, mert kifizetődő. Különben nem is szenvednék, de még sosem vitt rá a lélek, hogy nemi identitást váltsak. Pedig a pasiknál sokkal egyszerűbb dolgom lenne. Megtisztelésnek kellene venniük, hogy ennyire kitartó vagyok. De a nők nem értékelnek. Sebaj.
- Csodás - vigyorodok el. Na, mit mondtam? Hát persze, hogy felfüggesztheti. - Ja, hetedikes - nem értem, ez miért fontos. Azon már nem akadok fent, hogy prefektus, volt már dolgom a fajtájával, semmi extra nincs benne. Talán az zavaró, hogy nyugodtabban mászkál, és kívülről tudja a házirendet... Nem az én gondom, én minden szabályt betartok, aminek nincs köze cigihez, piához, vagy a folyosókon való biciklizéshez. Mikor avatnak szentté végre?
- Úgy láttam, hogy unatkozol, és gondoltam, kéne vinni egy kis tüzet az életedbe - kacsintok rá, talán ez még nem sok. Egész vicces is tudok lenni, ha megpróbálom, igaz? Vagy csak azért van, mert beütöttem a fenekem? Bár nem mondhatnám, hogy az a gondolkodó felem...
- Van valami különleges óhajod, merre menjünk? - igazán lovagias, Mr Tonkin, látszik, hogy elit családból származik, akik adnak a valamire való viselkedésre. Tetszetős, csak így tovább.  


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Fekete tó • James & Annie   Szomb. Okt. 12, 2013 7:51 am



James & Annie
You again?


Ugyan nem túl meggyőző a válasza, eszemben sincs erőltetni a gyengélkedőre menetelt. Hogy azért, mert nem érdekel, vagy azért mert azt akarom, hogy ne érdekeljen... fogós kérdés. Az utóbbi lehetőség viszont mindenképp érvényes, szóval inkább csendben maradok. Nincs is hiányérzetem a hangom nélkül, eléggé lefoglal az, hogy Jamest figyeljem amint a biciklijét figyeli. Az első benyomásom nagyon is jó volt - mint mindig -, azonban pár pillanat kellett ahhoz, hogy teljesen megváltozzon róla a véleményem. Most? Képtelen vagyok jellemezni. Teljesen paradoxon: ugyanúgy viselkedik, mégis máshogy. Minden egyes percben feltűnik valami új, de nem tudom összerakni a kirakóst, olyan, mint egy nagyon bonyolult rejtvény. Minél több időt töltök a társaságában, annál inkább rá akarok jönni a titkára. Pedig pont ez az, amit nem kéne. Igen, nagyon is idegesítő amit mutat magából. De ami akaratlanul válik nyilvánvalóvá - hogy nem is annyira egoista, nem is minden szempontból elkényeztetett, nem rossz ember... Azt hiszem, kezd világosabbá válni a helyzet, ugyanakkor biztosnak lenni ebben? Mintha a második résznél próbálnám kitalálni, mi van az évad végén. Addig viszont nem szeretnék eljutni.
- Amilyen kölyök pofid van, nem gondoltam volna - vigyorodom el. Az első igazán kedves mondat tőlem, hm? Mármint kedves mondatnak szánt megjegyzés, utólag belegondolva lehet, hogy ő nem pozitívnak tudja be. A srácok általában nem szeretik, ha aranyosnak vagy gyerekesnek tituláljuk őket, pedig a cukiból nagy eséllyel lesz szexi. Ó, nem kell félreérteni, ezt az aranybogarat valószínűleg sosem fogom annak gondolni, de ez is egy külön téma. Ráadásul nem szeretném elszólni magam, szívem szerint le is kopognám, de hát kicsit nézne hülyének.
Vagy megérné az a pár kellemetlen perc?
Nem bírom ha rám kacsintanak, pedig esküszöm, egyáltalán nem érdekel. Alig hagytam még abba a futást, elfáradtam, ráadásul a szél is fúj, kicsípi a hideg az arcomat. Nem azért pirultam el, nem miatta. Nem. Nagyon erős késztetést érzek rá, hogy még jobban kihangsúlyozzam ezt a szót, de ha másra gondolok talán elmúlik. Más. Mire gondoljak? Uhm, talán a válasz jó is lesz. Elmotyogok az orrom alatt egy ostobát, szépen oldalba könyökölöm, és a következő kérdésen kezdek gondolkozni. Mit mondjak, sok minden nem jut eszembe.
- Mi lenne, ha egyszerűen csak körbesétálnánk a tavat?





Vissza az elejére Go down
avatar Mardekár
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 22
ϟ Reagok : 14
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 16.
ϟ Kor : 22


TémanyitásTárgy: Re: Fekete tó • James & Annie   Kedd Okt. 15, 2013 4:42 am


Susan

Kit érdekel, hogy mi meggyőző meg mi nem? A lényeg, hogy mindenki maradjon a hátsóján - vagyis jelen helyzetben szedjenek fel onnan. Nem okoz semmi sem problémát, és legalább a biciklimnek is tudok egy kicsit örülni. Egyes emberek annyira nem értékelik az ilyeneket, mindenki el van kényelmesedve az ilyen kocsival olyan kocsival... Akkor már inkább motor, mint a BMX nagytesója. Azt még valahogy el bírnám viselni.
Lehet, hogy kedvesnek szánta, de én csak egy fintorral jutalmazom. Kölyök pofi. Pff. Az biztos, hogy - van, akinek ez jön be - fejezem be hangosan a gondolatot, és megvonom a vállam. Bennem meg az a jó, hogy annak is seperc alatt eladom magam, aki igazából nem is vágyott rám soha. Legalábbis beismerten. Tudok olyanokat mondani, hogy kiderüljön, még ő maga sem tudott róla... Sóhajtok egyet, egyből jobban érzem magam, hogy rendbe tettem az egómat.
Fura a csaj. Komolyan. Én vicces vagyok, erről még igazolásom is van, hatalmas, második kézírással: "James Mindig Vicces". Kreatív gyerek voltam, nem mondtam még? Lehet, neki el kéne mesélnem, akkor talán értékelné egy kicsit jobban a próbálkozásaim, nem csak újabb és újabb fájdalmat okozna valamely testrészével... bár egy fulladásban benne lennék... Most szívesen megkérdezném, hogy miért nem fordítjuk egy kicsit komolyabbra kettőnk kapcsolatát, de inkább nem, ha már ennyitől elpirult... Tanulság: tessék többet kacsintgatni. Pedig nem egy olyan nagy szám. Fél szemmel pislogsz. Tudom felváltva is, attól már orgazmusa lenne? Egyszer még úgyis kipróbálom.
- Remek választás, Miss... - na, ez most pofára esés. A névre nagyon érzékenyek. Valaki egészen beindul, ha összekevered mással, míg az a más képes leharapni a fejed, ha elfelejted a nevét. Ezzel pedig csak annyi a probléma, hogy most éppen nem tudom, hogy a drága melyik csoportba tartozik...
- Szabad? - mentsük, ami menthető alapon felajánlom neki a karom, ezzel is kitüntethetve érezhetné magát... ha ismerne. És ha ismerne, nem venné a szívére, hogy elfelejtettem a nevét. De nem ismer. Talán ezt még soha nem bántam ennyire.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Fekete tó • James & Annie   Pént. Okt. 25, 2013 9:22 am



James & Annie
You again?


Az alsó ajkamba kell harapnom, hogy elfojtsak egy nevetést. Ezek szerint nem képez kivételt, neki is szúrja a szemét - szóval a fülét - a megjegyzésem, hát rendben van. De válaszul a fintora igazán egy morcos kölyökre emlékeztet, és ez nem egyszerűen vicces, még aranyosabb tőle. A gondolat pedig annál ijesztőbb, így eszemben sincs megosztani vele. Főleg a tényleges válasza után. Azért ne túlozzuk el a dolgokat, a végén még azért fogok haragudni magamra, mert megismétlem a fintorgását.
- Akad. Valahol egy távoli univerzumban - mosolyodom el félszegen. Nem tudom felfogni, miért hiszi azt hogy minden és mindenki érte rajong, vagy miért tűnik úgy hogy ezt hiszi. Minden esetre nagyon nem tetszik a helyzet, ilyenkor rendesen fel tud húzni. Ami egyébként nem lenne kellemetlen, ha nem érné el egyszer-egyszer az ellenkezőjét is. Rendesen megnehezíti a dolgom.
Mikor rám kacsint, már rándul a lábam: nagy a kísértés, hogy sarkon forduljak és elsiessek. Padhelyzet. Mitől lesz jó, ha tovább lopjuk egymás idejét? Nem látom értelmét, már most bánom hogy belementem, pedig még el sem indultunk. Még pár perc, pár hasonló beszólás, és felrobbanok.
- Annie Bones. - Bemutatkozással sosem késlekednék, azt hiszem, ez látszik is rajtam. Nem a legjobb érzés, mert ugyan olyan egoistának gondolom magam pár perc erejéig, mint szerény társaságom, viszont... tagadhatatlanul büszke vagyok a Bones névre. Akkor is, ha sokaknak nem jelent semmit. Mondjuk a mardekárosok észben szokták tartani az ilyesmit, mégiscsak azok között szerepel a családunk, akiket alig egy éve ők el akartak törölni a föld színéről. Hogy a szüleim és én életben maradtunk, nem több, mint szerencsés véletlen.
De megint elkalandoztam. Egy mosoly kíséretében Jamesbe karolok és elindulok vele körbe.
- Hogy-hogy ennyire ráérsz?
Róla tényleg elhinném, hogy nagy nőcsábász. Mindig az olyan fiúk kellenek a többieknek, akikkel én beszélgetni sem állnék le. Mármint normális esetben. Lehet hogy ez azért van, mert ők sem keresik a társaságomat, de valahogy soha nem is tartottam vonzónak a közkedvelt emberkéket, James se igazán szimpatikus. Visszatérve a nagy kérdés: akkor mit keres itt egyedül?





Vissza az elejére Go down
avatar Mardekár
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 22
ϟ Reagok : 14
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 16.
ϟ Kor : 22


TémanyitásTárgy: Re: Fekete tó • James & Annie   Szer. Okt. 30, 2013 10:49 am


Susan


- Nem tudtad, hogy én onnan jöttem? - vágok meglepett fejet. Hogyne, egy távoli univerzumból. Most komolyan nem ismerni a korosztálya női tagjait, vagy egyszerűen csak nem akarja beismerni, hogy neki is bejön a cuki pofim. Fúj. Soha nem fogom még egyszer így jellemezni magam, mert határozottan gyűlölök mindent, ami cuki... Kivéve Candyt, de ez más, ő rokon. Na. Nem szeretem, mikor a nők zavarnak össze engem, mikor ennek fordítva kellene történnie.
Nem érzek semmit pazarlásnak vele kapcsolatban. És ez most nem romantikus gondolat volt, még mielőtt valaki meglátná bennem a jót, csupán megmentette a bicajom, mikor az igazság az, hogy belőle még azt is kinéztem volna, hogy egyszerűen a tóba engedi. Na igen. Félreismertem. És lehet, hogy egy kicsit bűntudatom van, ezért akarom kárpótolni a társaságommal. Tudom, hogy vágyik rá, nem kell olyan csekélységeket tennie, mint hogy ezt ki is mondja. Én megértem őt szavak nélkül is... Vagy egye kutya, tényleg érdekel a csaj, és vele akarok lenni, még ha ő nem is. Még ha azt sem tudom, hogy hívják. Ha nem lenne tökéletes a bőröm, most tuti megátkoznám magam pár ragyával, de akkor valószínűleg még kevesebb kedve lenne velem lenni, magam ellen pedig nem játszok. Tudatosan.
- Bones - biccentek és megpróbálom a fejembe verni. Nevekben sosem voltam jó. Ha pedig hangosan is elmesélné élete történetét, úgy hallgatnám, mintha először hallanám, tekintve, hogy tényleg fogalmam sincs, miért olyan nagy szám ez. Engem a saját harcaim érdekelnek, a varázsvilágra meg magasról tojok. Nem önzőség, hanem önvédelem. Nem folyok bele olyan harcokba, amikből nekem nincs hasznom, és nem fordulok emberek ellen az álláspontjuk miatt. Maximum azért, ha valaki griffendéles, de ez már csak ilyen.
Kicsit meglep, hogy elfogadja a karom, de örülök. Felettébb. Ez például, csak az én hasznomra megy, és meg is küzdök minden pillanatáért.
- Arra van időm, amire akarom, kedves - villantok egy vigyort, de igazából a kérdése mást is megmozgat bennem. Na nem, nem kell semmi Olyasmire gondolni, csupán csak kérdéseket vet fel és néha még én sem tudom ezeket magamban tartani.
- De hogy érted? Miért ne érnék "ennyire" rá? Egyáltalán mennyire? - a legőszintébb tulajdonságom a kíváncsiság, ebből nincs több arcom, nincs... vagyis de. Francba. Pedig azt hittem, elárulhatok magamról egy nagy különlegességet, de nem, mert bizony van megjátszott-kíváncsi arcom is. Csak ez nem az, mert ez az őszinte. Bár, mivel vérpofi vagyok, nem látszik olyan nagy különbség. Abba kéne hagynom ezt, mert még zavarba hozom magam.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Fekete tó • James & Annie   



Vissza az elejére Go down
 

Fekete tó • James & Annie

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Fekete Tőr Testvériség
» Fekete Párduc (T'Challa)
» Erdőségek
» Varjak kódexe
» A Kazekage irodája

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
FEEL THE DIFFERENCE :: Befejezett, lezárt játékok-