KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
» Lin & Cole kalandjai a szárnyas vadkanban
Ginny&Harry - Kvidics pálya Icon_minitimePént. Jún. 13, 2014 10:28 pm by Belinda Wictikers

» Kiruccanás az erdőbe - Cole & Lin
Ginny&Harry - Kvidics pálya Icon_minitimeHétf. Május 19, 2014 7:08 am by Belinda Wictikers

» Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~
Ginny&Harry - Kvidics pálya Icon_minitimeSzomb. Május 17, 2014 8:51 am by Leah Winter

» Hayley & Seth - Folyosók
Ginny&Harry - Kvidics pálya Icon_minitimePént. Ápr. 25, 2014 12:58 am by Vendég

» Találj rám
Ginny&Harry - Kvidics pálya Icon_minitimeCsüt. Ápr. 24, 2014 1:11 am by Hayley-Rose Mallory

» Nickole & Eric - Tiltott Rengeteg
Ginny&Harry - Kvidics pálya Icon_minitimeSzer. Ápr. 23, 2014 9:15 am by Nickole Smith

» Audrey & Hestia - Három Seprű
Ginny&Harry - Kvidics pálya Icon_minitimeKedd Ápr. 22, 2014 5:20 am by Vendég

» Mason & Amy - Szellemszállás
Ginny&Harry - Kvidics pálya Icon_minitimeHétf. Ápr. 21, 2014 8:48 am by Vendég

» Cole & Hestia - Hálókörlet
Ginny&Harry - Kvidics pálya Icon_minitimePént. Ápr. 04, 2014 9:48 am by Vendég

» Csillagvizsgáló
Ginny&Harry - Kvidics pálya Icon_minitimeCsüt. Márc. 27, 2014 5:59 am by Vendég


Megosztás

Ginny&Harry - Kvidics pálya EmptyGinny&Harry - Kvidics pálya EmptyGinny&Harry - Kvidics pálya EmptyGinny&Harry - Kvidics pálya Empty


 

 Ginny&Harry - Kvidics pálya

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
TémanyitásTárgy: Ginny&Harry - Kvidics pálya   Ginny&Harry - Kvidics pálya Icon_minitimeKedd Aug. 27, 2013 6:18 am


Ginny & Harry




Hosszú idő után végül csak rászántam magam, hogy hónom alá csapjam a seprűmet, és kimenjek a pályára kiszellőztetni a fejemet. Miután lemondtam a kapitányi posztról, és ki is léptem a csapatból nem igazán éreztem késztetést a repülésre, pedig volt idő, hogy ez volt az egyetlen dolog az életembe, amitől boldog lettem. De a háború után minden átértékelődött bennem, valahogy már nem vágytam azokra a dolgokra, amikre eddig. És az életem is bonyolultabb lett.
Azt hittem, ha végre sikerül megszabadulnom Voldemorttól, újra visszaállhatok a régi kerékvágásba, hogy új életet kezdhetek. De már semmi nem olyan, mint azelőtt. Sokkal komorabban telnek a napjaim, mintha a boldogság elkerülne.
Persze, a nagy csata után újabb rajongókra tettem szert, és ez volt a legkevésbé kellemes az egészbe. Sikerült megszoknom az évek alatt, hogy furcsán néznek rám az emberek, megbámulják a sebhelyemet, de sóhajtozó lányokat a mai napig sem sikerült. És ha mindaz nem lett volna elég, hogy mostanában mindenhol a nyomomra bukkannak, Ginny is kezdett kissé kifordulni önmagából. Fred halála óta mintha mindig feketét hordana, s ha eddig tolerálta is a körülöttem legyeskedő lányokat, ez a tolerancia mára teljesen eltűnt, és egyre féltékenyebb lett, noha eddig sikerült kezelni a helyzetet.
Megcsóváltam fejem, hogy kiűzzem agyamból a terhelő gondolatokat. Nem akartam most másra gondolni, csak a repülésre. Újra érezni akartam azt a mindent elsöprő érzést, amit a meccseken. De ha arra számítottam, hogy egyedül lehetek és élhetek egy kicsit a repülés iránti szeretetemnek, akkor nagyot tévedtem. Kezdtem azt érezni, hogy valahogy sikerült lemásolniuk a roxfortos lányoknak a tekergők térképét, ezért tudják azt, mikor hol vagyok, vagy éppen hova tartok. Piszkosul ijesztő volt a helyzet.
Próbálván nem figyelni a lelátókon ülő kisebb lánytömegre felszálltam a seprőre, majd elrugaszkodva a földtől tettem pár kört a pálya körül. Nehéz volt kizárni fejemből a siserehad ujjongását, mintha ugyan egy triplaszaltót csináltam volna a levegőbe, pedig úgy köröztem fent, mint valami nyugdíjas kobold. Egyre frusztráltabb lettem az egész helyzettől, s komolyan elgondolkoztam, hogy megátkozom őket, hogy végre csendben maradjanak. De ez a stílus nagyon távol állt tőlem, inkább megpróbálkoztam Piton – nyugodjék békében – „ürítsd ki az elméd” trükkjével.





Vissza az elejére Go down
Ginny Weasley Griffendél
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 269
ϟ Reagok : 14
ϟ Felvétel időpontja : 2012. Apr. 28.
ϟ Kor : 29


TémanyitásTárgy: Re: Ginny&Harry - Kvidics pálya   Ginny&Harry - Kvidics pálya Icon_minitimeKedd Aug. 27, 2013 7:05 am


Ginny & Harry
why can't you understand?


Legalább kétszer végigjártam már az egész kastélyt, mire kikötöttem a parkban. Szombat volt, és már nagyban benne jártunk a délutánban, viszont így is lassan telt az idő. Az órák alatt legalább lefoglaltam magam, és a magolás is lekötötte a gondolataimat, viszont az ilyen alkalmakkor, mikor semmi dolgom nem akadt egyszerűen az őrült határán voltam. Hermione meg is jegyezte a múltkor, hogy nincs e valami bajom, hiszen már két napra előre készen voltam a házival, és a beadandókat is az elsők között adtam be. A válaszom pár hümmögésben kimerült. Mostanában nem igazán vagyok híve a hosszú társalgásnak.
Fogalmam sincs, merre tartok, de pár háztársammal össze is futok, akik mind kedvesen üdvözölnek, de nekem erőm sincs viszonozni a mosolyukat. Még mindig üresnek érzem magam, bár ezt továbbra is a gyászra fogom, és ilyenkor nem lehet mit tenni. Várnom kell. Az idő majd segít, és elvileg begyógyítja a sebeket, amiket Fred hagyott hátra. Akkor pedig minden újra normális lesz, és nem kell ilyen élettelen hangulatban eltöltenem a hátralévő napjaim. Ebben hinnem kell.
A többiek tolerálnak. legalábbis a legtöbbjük, a Mardekáros diákok - legalábbis akik vissza mertek térni - nagyban elkerülnek, vagy ha valaki mégis megpróbálkozik fitogtatni az erejét rémdenevéreket kap a képébe. Ez eddig csak egyszer fordult elő - és többet is megért, mint egy büntetőmunkát, ami csak azért lett ilyen szolid az általános büntetésekhez mérve, mert tekintettel voltak a pár hónappal korábban történt eseményekre. Remek. Tehát legyek hálás a bátyámnak mert meghalt, így elkerültem két heti kupa suvikszolást. Micsoda gyönyörű gondolat!
Észre se vettem, mikor kötöttem ki a kviddics pályánál, de a hangos viháncolás kiszakított a merengésből. Egy csapat lány ült a lelátó alján, és ha jól vettem ki mindegyikük egyenruháján Hollóháti Hedvig hollója díszelgett. A kíváncsiság vitt közelebb, hogy megnézzem mi is köti le a figyelmüket, és mikor megláttam a pálya felett lebegő Harry Potter, még csak meg se próbáltam meglepődni. Helyette visszanyertem a feltörekvő undoromat.
Miért nem képes elhagyni a rajongó táborát? Nem veszi észre mennyire irritál, ahogy minden lépését szinte isteni áhítattal követik, szavait pedig úgy figyelik mintha csak maga Merlin szállt volna vissza közénk? Nem, ehelyett ha jobb kedvébe van még oda is köszön nekik, hogy legalább a fél társaságot a szívinfarktus közelébe küldje. Nem vicc, a múltkor még olyat is hallottam, hogy Hugrabugos lányt a gyengélkedőre kisértek, mert az állította, hogy mióta Harry rámosolygott a folyosón a szíve állandóan kihagy egy ütemet. Én meg erre reflexszerűen az asztalba vertem a fejem.
Kinéztem magamnak egy helyet a sor tetején, ahol torokülésbe kényelmesen elhelyezkedtem, majd unalmamban a pálcámmal szórakoztam, mint a legtöbb alkalommal mikor elfogott a semmitevés; szikrákat idéztem elő, rózsaszínt, kéket, zöldet, sárgát... Valószínűleg a színskála összes árnyalatán végigmegyek, mire a nagyságos úr észreveszi a vörös fejemet odafentről, idefelé jövet kioszt pár autogramot, és végre részesít a társaságába.
Arra mondjuk remélem előre felkészült, hogy ma nagyon nem vagyok jó kedvemben.
469 Warrior jaj de nem leszek jó társaság. :$


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Ginny&Harry - Kvidics pálya   Ginny&Harry - Kvidics pálya Icon_minitimePént. Szept. 20, 2013 10:30 pm


Ginny & Harry




Igyekeztem nagyon nem a lelátón összegyűlt, díszes társaságra figyelni, helyette inkább saját magamra koncentráltam, s a repülésre. Gyakorlásnak semmiképpen nem nevezném azt, amit a levegőbe csináltam, ugyanis nem volt mit gyakorolni. Már nem voltam kvidics csapat tag, sem kapitány, egyszerűen a történtek után egyáltalán nem éreztem magaménak a régen számomra oly kedvelt, és boldogságot nyújtó játékot.
Legtöbb időmet Ginny kötötte le, még ha nem is túl közelről. Legtöbbször jobbnak láttam nem a közelébe kerülni, úgyis egyre inkább vált nem csak zárkózottá, de elviselhetetlenné is. Persze ezt egyikünk sem hányta a szemére, tudtuk, min megy keresztül, mégis nehéz volt kezelni a helyzetet. Azt meg pláne, hogy egyre többször használta a részéről kiválóan alkalmazott denevérrontást, ami csak rátett egy kanállal frusztrációmra. tartottam tőle, hogy egyszer akaratom ellenére fogom felhúzni, és akkor lesz nemulass. Nincs a világon olyan gyors seprű, ami segítene elmenekülni Ginny Weasley haragja és átka elől.
Látóterembe csak jó néhány perc elteltével furakodott be egy kissé elmosódott vörös üstök a lelátóról. Hirtelen lefékeztem a levegőbe, hogy tüzetesebben megvizsgáljam az illetőt. Nem volt kétségem afelől, hogy Ginny az, de biztos akartam lenni benne.
Nem tévedtem. Dühös, dacos arckifejezéssel ült a lelátókon kicsit messzebb a hollohátasoktól. Nem is tekintete volt az, ami igazán aggasztott, hanem a kezében forgatott pálca, miből egyre csak jöttek a színes szikrák, ami csak egyet jelenthetett: dühös. Baromi pipás, újfent és egyszerűen nincs más, akin letölthesse a mérgét, mint én. Hiszen én voltam az egyetlen, aki képes volt okot adni neki rá, még ha akaratlanul is. Mert nem tehettem arról, ahogy a lányok viselkednek velem. Az autógramm kérések, üldözések az agyamra mentem, nem élveztem, nem kértem és nem is akartam, mégis Ginny úgy gondolta, hogy direkt csinálom, mintha csak őt akarnám bosszantani. Pedig Merlinre esküszöm, jobban féltem tőle ezekben a percekben, mint Voldemorttól, eszem ágában sem volt szándékosan felpaprikázni.
Lassan, nagyot sóhajtva ereszkedtem le a lelátóra, pont oda, ahol barátnőm is ült. Leszállva a seprőről megtámasztottam a korlátba, majd óvatos, szinte kimért léptekkel szedtem a lépcsőket, míg nem már előtte álltam. Tekintete lyukat égetett a szemüvegembe, ám én igyekeztem úgy tenni, mintha észre sem venném, hogy dühös. Elvégre nem tettem semmit, amivel magamra haragítsam.
- Szia Gin! – köszöntem neki normál hangerővel, habár kihallatszott belőle némi tartózkodás. Odalépve hozzá apró csókot nyomtam merev ajkaira. – Mi járatban?
Halk sóhajtás hallatszott fel a hollohátasok irányából, mire rögtön eluralkodott rajtam a pánik. Ki fog nyírni. Biztos, hogy elátkozza a fejemet innen a lelátóról, majd gurkónak használja. Nincs mese, felkészültem, hogy lehet gyorsnak kell lennem, így megpróbáltam félig a seprűm közelébe maradni.
Milyen érdekes… Megküzdettem egy sárkánnyal, óriás bókokkal, baziliszkusszal, vérfarkasokkal, halálfalókkal és persze Voldemorttal, mégis Ginny Weasley az, akitől olyan frász jön rám, hogy inkább menekülőre fognám. Most nevettek rajtam, de higgyétek el: nem tudjátok, milyen érzés dühös tekintete kereszttüzében állni.






Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Ginny&Harry - Kvidics pálya   Ginny&Harry - Kvidics pálya Icon_minitime



Vissza az elejére Go down
 

Ginny&Harry - Kvidics pálya

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Marcus és Viviana - Kviddics öltözők, majd a pálya
» Ginny szobája
» A Trió és Ginny kabinja
» Harry's relationship
» ginny # gwenog - a star is born

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
FEEL THE DIFFERENCE :: Befejezett, lezárt játékok-