HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
» Lin & Cole kalandjai a szárnyas vadkanban
Pént. Jún. 13, 2014 10:28 pm by Belinda Wictikers

» Kiruccanás az erdőbe - Cole & Lin
Hétf. Május 19, 2014 7:08 am by Belinda Wictikers

» Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~
Szomb. Május 17, 2014 8:51 am by Leah Winter

» Hayley & Seth - Folyosók
Pént. Ápr. 25, 2014 12:58 am by Vendég

» Találj rám
Csüt. Ápr. 24, 2014 1:11 am by Hayley-Rose Mallory

» Nickole & Eric - Tiltott Rengeteg
Szer. Ápr. 23, 2014 9:15 am by Nickole Smith

» Audrey & Hestia - Három Seprű
Kedd Ápr. 22, 2014 5:20 am by Vendég

» Mason & Amy - Szellemszállás
Hétf. Ápr. 21, 2014 8:48 am by Vendég

» Cole & Hestia - Hálókörlet
Pént. Ápr. 04, 2014 9:48 am by Vendég

» Csillagvizsgáló
Csüt. Márc. 27, 2014 5:59 am by Vendég


Share | 



 

 ginny # gwenog - a star is born

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
avatar Griffendél
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 269
ϟ Reagok : 14
ϟ Felvétel időpontja : 2012. Apr. 28.
ϟ Kor : 23


TémanyitásTárgy: ginny # gwenog - a star is born   Hétf. Szept. 09, 2013 6:31 am


Ginny & Ms. Jones
size is no guarantee of power.


Úgy indultam el a pálya felé, hogy ha törik, ha szakad, én bizony ki fogom űzni a fejemből az aggasztó gondolatokat, az éjszakai rémálmok képeit, és egyedül arra fogok összpontosítani, hogy minél többször sikerüljön bedobnom a kvaffot az ellenfél kapujába. Igen, nos, ez összességében igen remek terv volt.
A baj csupán az, hogy mióta visszajöttünk a Roxfortba, konkrétan egyszer sem sikerült kialudnom magam, ami a jegyeimen is meglátszik. Az éjszakáim nagy része azzal telik, hogy forgolódok az ágyban, és a ágy függönyének gyűrődéseit számolom, vagy Romilda Vane idegesítő horkolását hallgatom. Nem vicc. Képesek voltak összezárni vele, mintha nem lenne elég bajom így is - most egy évig kénytelen leszek elviselni őt, mint szobatársat. És még csodálkoznak, hogy nem vagyok kedves társaság napközben?! Arról még ne is beszéljünk, hogy ezek mellett pedig Hermione folyamatosan emlékeztet rá, hogy egyre csak telik az idő, és bár még csak most kezdődött el a tanév, minden egyes nappal közelebb vagyunk a R.A.V.A.S.Z. vizsgáinkhoz. Csak mert így sincs éppen elég bajom.
Kissé morcosan indultam így el ma az edzésre, ami szintén nem a megszokott módon zajlott ma; inkább csak gyakorlásnak nevezném az alkalmat, mivel a hivatalos válogatót áttétek jövőhétre, így egyértelmű volt, hogy mindenki aki valamilyen reményt fűz ahhoz, hogy a csapatba kerüljön inkább itt tölti ma a délutánját. Valószínűleg ezért is tűnt fel nekem rögtön Demelza ismerős szőkés hajkoronája a tömegben, ahogy Jimmyvel beszélget a pálya szélén, hóna alatt lazán tartva az egyik gurkót. Muszáj volt elnyelnem egy halvány mosolyt, ami automatikusan kiült volna az arcomra ahogy megláttam őket; hiszen már mióta hallgatom, hogy Jimmy Peakes mennyire jó pasi, és eszméletlen milyen ügyesen mozog a terelői posztjában. Meg se lep, hogy ezek után Demelza rögtön lecsapott a másik üres helyre, mivel Richie kénytelen volt a nagyszüleihez költözni Északra. A szülei ugyanis mindketten az életüket vesztették a csatában.
Gyors elterelem a fejemből a gondolatot, mielőtt megint Fredre gondolnék. Nem szabad. Nem ezért vagyok itt. Még mielőtt felszálltam a vonatra, megígértem magamnak, hogy nem kesergek tovább a veszteségek miatt, hanem úgy emlékezek vissza majd a bátyámra, ahogyan azt eddig is kellett volna; hősként. És ha tartani akarom magam ehhez az elvemhez, abba nem fér bele az önmarcangolás, és a további morfondírozás a miért pont ő? jellegzetes kérdésen.
- Hé! - kiáltom el magam, és hirtelen minden beszélgetésfoszlány elhal, majd kérdő tekintetek vesznek körül. Remek. Tehát van, ami sose változik. - Akkor kezdhetünk? Vagy jön még valaki? - pár gyenge nem és ki tudja hangzik fel a tömegből, én pedig automatikusan Ront és Harryt kezdem el keresni a szememmel, de a próbálkozás reménytelennek bizonyul. Az előbbi meglep, hiszen egész nyáron a nagy visszatérését tervezgette, és hogy mekkora király lesz, hogy az utolsó évet gondtalanul töltheti lent a kviddicspályán. Ezek szerint megint elbízza magát, és az edzés helyett a Hermionéval tölti az idejét. Nem mintha bánnám, ideje volt már, hogy összejöjjenek, csak néha annyira tudom őket irigyelni, hogy olyan gondtalan a kapcsolatuk. Mert, nos az enyém... Mondhatni azt is megsínylette egy kicsit a háború. Pontosabban alig láttam Harryt, mióta megérkeztünk a kastélyba.
Elég legyen Ginevra, rivallok magamra, nem ezért jöttél! Így hát átkapom a lábamat a seprűmön - egy Nimbusz2000-esen amit még a nyáron szereztem be az Abszol úton, és azóta töretlen kapcsolatunk abból áll, hogy én imádom, ő pedig imádja ha repülök vele  - és követem is a többieket a magasba, hogy megtegyem a bemelegítő köröket, mielőtt elkezdődne a próba meccs. Mivel mondhatni kisebb hírességnek számítok mostanában, na meg senki se felejti el a Weasley lány pimaszságát, aki még a legnagyobb halálfaló elnyomásban is követelte a méltó helyét a csapatban, hozzám küldték a kezdőket, ergo egy csapat harmad, -és negyedévest kell nyerésre vezetnem. De most az egyszer még ezt sem bánom. Legalább a folyamatos utasítgatás eltereli egy időre a gondolataimat.

616 Wrecking Ball lesz ez még jobb is. : )

__________________________________


i just wanted
to be

happy with you
after all.







A hozzászólást Ginny Weasley összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Szept. 15, 2013 6:47 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar Boszorkány
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 17
ϟ Reagok : 6
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 26.


TémanyitásTárgy: Re: ginny # gwenog - a star is born   Szer. Szept. 11, 2013 3:44 am


Gwenog & Ms. Weasley
size is no guarantee of power.


Mély levegőt veszek, majd kényelmesen elhelyezkedem a mardekáros lelátó tetején, oldalt, nehogy bárki illetéktelen észrevegyen. Bár valószínűleg úgy sem tűnnék fel senkinek, számos diák ücsörög még a padokon - mind a griffendéles csapatválogatóra kíváncsiak, épp mint én. Ám kötve hiszem, hogy bármelyikük ilyen várakozással nézne az elkövetkezendő percek elébe.
A Hárpiák töretlen sikerszériáját újrabástyázni jöttem vissza régi iskolám falai közé. A kastély látványa bennem is számos elfeledettnek hitt, régi emléket idéz, a déjá vu pedig azonnal megrohant, amint a bejárati lépcsőn felfelé indultam. Teljes inkognitóban vagyok, McGalagony igazgató asszony nem szívesen engedett teret nekem, mondván: csak megzavarom az oktatást, ám a szám szerint huszonharmadik egyre idegesebb hangú kérlelésemre végre kötélnek állt. Hiszen hol máshol ajánlhatnék ígéretes tehetségeknek ilyen nagy lehetőséget?
Természetesen kaptam tippeket. A csapat őrzője, Melanie hónapok óta buzgón ajánlgatja a húgát, viszont ő is jól tudja, a végső döntést nem más hozza meg, egyedül én. Ilyen szempontból nem vagyok híve a demokráciának - a sportág legjobb női terelőjeként pontosan tudom, mit keressek. Évekkel ezelőtt, a kinevezésemkor is tudtam már, ez pedig máig nem változott. Az elvárásaim persze mások. Amint egyre többet tanulok, egyre többet látok csapatkapitányi tisztemből kifolyólag, egyre több mozdulat, töltelék-elem szúr szemet. Nincs szükségünk felesleges manírokra, magamutogató sztárpalántákra, még akkor sem, ha a kviddicshez mindenképp szükséges egy egészséges exhibicionizmus, nem is beszélve a tehetségről, ami elengedhetetlen!  Nincs sem időm, sem kedvem a középszerű játékosokat pátyolgatni, akik a Roxfort falain kívül nem vagy csak hosszú tréningek után állnának helyt.
McGalagony csupán egy dologban nem engedett: a lányt, akit választani fogok - ha ugyan találok az elképzeléseimnek megfelelő célszemélyt -, nem vihetem el az iskolából addig, amíg be nem fejezi a tanulmányait. Természetesen meg kellett nyugtatnom, a kisasszonyt egyenlőre csak a kispadra ültetném, és idővel beállítanám. Ezzel együtt ünnepélyesen meg kellett fogadnom, hogy nem lopok ki egy lányt sem a birtokról. McGalagony sosem kedvelt engem - talán azért, mert amíg én az iskolai csapatban játszottam, a Mardekár négy egymást követő alkalommal ronggyá verte a Griffendélt. Hiába, nem mindenki olyan bátor az oroszlánok közt sem, ha valaki teljes erőből megküld felé egy gurkót.

Érdeklődve dőlök előre, térdeimen támaszkodva figyelem az eseményeket. A griffendéles csapat üdítően sokszínű, érdekes egyveleg - a válogatáson fiúk és lányok egyaránt képviseltetik magukat. Ki tudja, miért, sosem volt célom férfiakkal egy csapatban játszani. A Hárpiák profilja a feminista értékrenddel számomra tökéletesen megfelel.
A vörös, kviddicstalárt viselő lány szólal meg, s bár azt nem hallom, mit mond, a hajszínét még a legfelső lelátóról is könnyedén meg tudom állapítani. Fejembe húzom a mugli szalmakalapot, amit kimondottan kellemes változatosságnak érzek a sok boszorkánysüveg után, és kíváncsian követem a diákok seprűre pattanó, majd a levegőt szelő sziluettjeit.

kevés Wrecking Ball na, lássuk... és a kód téged illet (:

__________________________________






Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar Griffendél
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 269
ϟ Reagok : 14
ϟ Felvétel időpontja : 2012. Apr. 28.
ϟ Kor : 23


TémanyitásTárgy: Re: ginny # gwenog - a star is born   Vas. Szept. 15, 2013 7:56 am


Ginny & Ms. Jones
size is no guarantee of power.


- Vigyázz! - ordít valaki alulról, ezzel egy időben pedig lebukom, épp kikerülve a palánkot, aminek majdnem nekiütköztem. Dühösen rántom vissza seprűt az eredeti irányba, és a kvaff után szállok. Nem terelődhet el a figyelmem játék közben, ha komoly terveim vannak a vizsgák után. Egy ideig kekeckedtem a gondolattal, hogy hagyom a vakmerő gondolatokat, és valamelyik napilap szerkesztőségében próbálkozom meg az elhelyezkedéssel, de ki akar egész álló nap egy irodában ücsörögni, mikor akár állandóan átélhetem ezt a felfoghatatlan adrenalinlöketet? Szinte biztos, hogy be is csavarodnék ennek hiányában. A nyáron a nap nagy részét amúgy is azzal töltöttem, hogy körülrepültem a birtokot, egészen Lunáék határáig, majd vissza, és ha éppen nem volt semmi dolgom - vagyis anya nem vette észre, hogy van egy szabad, munkára kész gyermeke - újra és újra megtettem ezt a kört. Határozottan jobb volt, mint az élet és a halál közötti különbségen elmélkedni.
A szemem sarkából érzékelem, ahogy lassan megduplázódik a nézők száma, ahogy a meccs is beindul végre. Bár az egyértelműen látszik, hogy az én csapatom ezt nem viszi már haza, az alsóbb évesek meglepően jól passzolgatják egymás között a labdát, bár a fogó, egy negyedéves fiú, csak lustán kering a pálya felett, mintha csak a tájat csodálná ilyen távolságból.
- A cikesz nem fog ám a kezedbe repülni! - fordulok hátra, ahogy elhaladok mellette, és egy jól irányzott mozdulattal a átdobom a karikán a labdát. 70:110 az állás, az ő javukra. Lehetne rosszabb is, nyugtatom meg magam, de folyamatosan ott kattog a fejemben a gondolat, hogy nekem ezt meg kell kéne nyernem. A legjobbnak kell lennem, ha valamit el akarok érni, és nem a Minisztérium valamelyik unalmas emeletén kikötni, papírmunkát végezni életem végéig. Képtelen lennék abban a tudatban még létezni is, hogy mennyi ember adta életét egy jobb világért, ahol a fehér oldal uralkodik, és ennek ellenére én mégis egy olyan életet kell élnem, amit még csak nem is élvezek.
Túl sok gondolat. Túl sok bűntudat, és az arcok amik nap mint nap felelevenednek az arcom előtt. A többiek már látszólag feldolgozták, és valamelyest képesek voltak visszatérni a hétköznaphoz, de én... Az agyam folyamatosan kattog, alig veszek részt a társalgásokban, az időm nagy részét a könyvtár egyik félreeső részében töltöm regényeket lapozgatva, és vacsorázni is akkor megyek le, amikor már a diákok nagy része végzett az evéssel. Lassan önmagamat is elveszítenem. Ezért van szükségem a kviddicsre, mert az biztos út a régi Ginnyhez, aki a háború előtt olyan pozitívan élt meg minden percet
- Weasley, az ég szerelmére, mit csinálsz...! - de már nincs időm gondolkozni, túl hirtelen ragadom meg a lehetőséget, mikor a másik csapat hajtója kissé félre passzol. Éles kanyart veszek, de sajnos egy kicsit túl jól sikerül a trükköm, és ahelyett, hogy kikerülném a Hugrabug kiemelkedő nézőterét, a jobb vállam erőteljesen csapódik neki az oldaltartó gerendának. Éles szúrást érzek, majd a látásom is elhomályosul. Hallom az ijedt kiáltásokat, de annyira még eszméletemnél vagyok, hogy erősen megmarkoljam a seprűmet, és lassítsak, hogy ne csapódjak a földbe. Még csak az kéne. Weasley palacsinta desszertre. De vicces.
A lábam földet ér, én pedig a vállamhoz kapok és felszisszenek. A fájdalomtól könnyek gyűlnének a szemembe, ha nem fogyasztottam volna ki a készletet jó pár hónappal ezelőtt.
- Mennyire súlyos? Gyengélkedő? - Demelza érkezeik mellém, és azzal a jellegzetes aggódó pillantással mustrál végig, amitől a szőr is feláll a hátamon, de én csak a fejemet rázom. Még csak az kéne. - Szerintem csak meghúztam. A válogatásra biztos rendbe jövök. - egy biztató mosolyt vetek rá, és miután otthagy, a meccs tovább folytatódik. Immáron nélkülem. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy bánom. Ez a nap nem az enyém, és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy reggel hasra estem a fürdőben, bevertem a lábamat az ágy sarkába, sikeresen leöntöttem a vadonatúj tankönyvemet töklévet és még Harryvel se tudtam beszélgetni anélkül, hogy visongó lányok ne lettek volna három méteres körzetünkben. Mintha maga Merlin is összeesküdött volna ellenem.

Miközben lefelé baktatok a pályáról, feltűnik valami furcsa, ahogy végigpillantok az izgatott közönségen. A zöld-ezüst színekbe díszített padsorokon egy nő ül, ami mondjuk nem is lenne olyan érdekes ha ő bizony nem éppen Gwenog Jones lenne, a hárpiák csapatkapitánya egyben pedig legnagyobb példaképem is. Oké. Ha a fentiek így akarnak kárpótlást nyújtani a mai nap - bár jobban belegondolva az elmúlt pár hét - kellemetlenségeiért, legyen, elfogadom a cserét. Te jóságos csokibéka, ez nem lehet igaz!
Csak nyugalom Ginny, semmi baj. Nem engedheted meg magamnak a bugyuta, tinédzser viselkedést, amit annyira megvetsz - fogd vissza magad, és ne csinálj hülyét magadból! Nem fogsz belehalni, ha megszólítod. Fizikailag legalábbis biztos nem.
- Segíthetek? - magamat is meglepem, mennyire egyenletes a hangom, és nem árulkodik az izgalomról ami éppen bennem dúl. Látszólag én vagyok az egyetlen, aki felismerte, mert a többieket mind leköti a pályán dúló harc, és ha én is a rövidebb utat választom az öltözőkig, most elszalasztottam volna ezt a hihetetlen lehetőséget, hogy olyas valakivel találkozzak, aki elérte már azt, amiért én még csak ácsingózva vágyakozom.

817 Warrior nem lett életem fő műve, de szeretettel készült : )

__________________________________


i just wanted
to be

happy with you
after all.





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: ginny # gwenog - a star is born   



Vissza az elejére Go down
 

ginny # gwenog - a star is born

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Morning Star Pub
» All-Star Kölcsönző
» Star Crossed
» Elhagyatott edzőterem
» Jelmezverseny jelentkezés

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
FEEL THE DIFFERENCE :: Befejezett, lezárt játékok-