HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
» Lin & Cole kalandjai a szárnyas vadkanban
Pént. Jún. 13, 2014 10:28 pm by Belinda Wictikers

» Kiruccanás az erdőbe - Cole & Lin
Hétf. Május 19, 2014 7:08 am by Belinda Wictikers

» Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~
Szomb. Május 17, 2014 8:51 am by Leah Winter

» Hayley & Seth - Folyosók
Pént. Ápr. 25, 2014 12:58 am by Vendég

» Találj rám
Csüt. Ápr. 24, 2014 1:11 am by Hayley-Rose Mallory

» Nickole & Eric - Tiltott Rengeteg
Szer. Ápr. 23, 2014 9:15 am by Nickole Smith

» Audrey & Hestia - Három Seprű
Kedd Ápr. 22, 2014 5:20 am by Vendég

» Mason & Amy - Szellemszállás
Hétf. Ápr. 21, 2014 8:48 am by Vendég

» Cole & Hestia - Hálókörlet
Pént. Ápr. 04, 2014 9:48 am by Vendég

» Csillagvizsgáló
Csüt. Márc. 27, 2014 5:59 am by Vendég


Share | 



 

 Roger & Raven - Myrtle mosdója

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
TémanyitásTárgy: Roger & Raven - Myrtle mosdója   Kedd Szept. 10, 2013 8:54 am


Roger & Raven



Természetesen az első Bájitaltan könyv ami a kezembe került, eredeti, latin nyelven megörökített forrás. Azt hiszem szükségtelen kifejtenem, milyen sokra megyek vele. Ami különben nagyszerű, mert minden lehetséges hozzávalót és jegyzetet összeszedtem amit a szobámban találtam, a hajamat pedig úgy feltűztem, hogy eltelik még pár évezred, mire az összes csatra rábukkanok. Csodás nap, csodás óra, csodás percek. Szerencsére a vágyott egyedüllétet is megkaphatom, azzal a bökkenővel, hogy nem számítottam hidegrázásra. Teljesen kiment a fejemből a Baziliszkusz, a Titkok kamrája, hogy mindkettő valahol alattam helyezkedik el. Ugye nem élesztheti fel senki azt a dögöt? Elásom magam.
Mielőtt még rám találna a lelki béke - fordítva lehetetlen -, egymás után hármat rezzen a telefonom, jelezve, hogy más szerint is rossz helyen vagyok. Sejtem ki lehet, de különösebben nem érdekel, elég ennyi életjel. Rám jellemző módon pont emiatt bátorodok fel és kezdek más elkészíthető varázsszer után kutakodni, le se tagadhatnám a makacsságom. Nem mondom hogy a lehető legjobb érzés, többnyire csak rossz végkifejlettel jár, de mi másért kockáztatnék? A határokon belül maradni mindig is unalmas volt, ha nem is lépem át őket, a minimum, hogy feszegetem. Így születnek azok a sztorik, amiket el tudok majd mesélni Rogernek, esetleg anyunak.
- Melyiket készítettük el előző órán? - suttogom magam elé, össze-vissza lapozgatva a füzetemet. Lumpsluck álmai közepe, hisz rengeteg bájital össze van gyűjtve, viszont minden rendszerezés nélkül szerepel. Mindig elfelejtem bejelölni, mihez mi tartozik, melyikből kéne jobban felkészülnöm. Három, esetenként négy oldal teleírása után az ilyesmi már luxusnak számít. Eddig viszont abba az álomba ringattam magam, hogy legalább a háromnegyed része a fejemben is szerepel. Őszintén? El se férne, és ez így van rendjén. Nem tervezek kislexikonná változni a jövőben.
- Miben mesterkedtek már megint, Harry?
Tizedmásodperc alatt vágom hátra magam, épp kikerülve Myrtle angyali fejét. Nem tudom elégszer kihangsúlyozni, mennyire imádom, mikor csak úgy megjelenik a előttem. Ismét le kell küzdenem a késztetést, hogy leordítsam a szemüvegét a helyéről.
Veszek egy nagy levegőt és visszahelyezkedek az előbbi pózba, amint meglátja hogy velem van dolga, úgyis hátrébb csusszan. Addig is karba font kézzel, szúrós tekintettel figyelem minden mozdulatát.
- Legalább a bátyádat magaddal hozhattad volna - jegyzi meg csalódottan.

words: 355 music: the big bang note: remélem tetszik ♥







Vissza az elejére Go down
avatar Tanár
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 25
ϟ Reagok : 25
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 18.
ϟ Kor : 27


TémanyitásTárgy: Re: Roger & Raven - Myrtle mosdója   Szer. Szept. 11, 2013 4:48 am

Ravenna & Roger


   
   
   


Öröm. Egy részemből kifogyott ez az érzés, mert ő még mindig hiányolja azt a goromba lányt, Felicity-t, aki sosem szerette barátnál többként. Ezért is lesz beteg azoknak a lányoknak a látványától akik külsőre hasonlíthatnak rá. Igen, azt hiszem allergiás vagyok a szőke és kék szemű lányokra, ezért ha a diákjaim ezekkel a külső adottságokkal rendelkeznének, sosem nézek a szemeikbe. Nem azért mert nem tudok a szemeikbe nézni, hanem mert keserű emlékeket juttatnának az eszembe. Ezt meg semmiképpen sem szeretném a felszínre hozni, elég ha az a személy tud róla aki megért. Többre nincs is szükségem. Most azonban pont ennek a személynek a jelenléte hiányzott. Azt reméltem megtalálhatom őt az udvaron valahol azzal a kevés barátjával beszélgetve, vagy a folyosón. Egyedül azonban tudnom kellett volna, hogy nem találhatom őt meg, addig amíg Ravenna úgy nem akarja. Pont ezért döntöttem úgy, hogy magammal hozom Lucifert is, mert megérzi ha a húgom a közelben van és egyenesen rohan hozzá. Tény, hogy ő nem egy nyomkövető kutya, de vicces milyen ragaszkodást képes érezni valaki után. Bár őszintén én mindig jobb szerettem volna egy kiskutya gazdája lenni, azt kell mondjam a kis kandúrral sem jártam rosszabbul. Őt nem kell sétáltatni, mert egyedül is képes úgy elkóborolni, hogy fél napomba telik mire rájövök csak a konyhát látogatta meg csak. Fogalmam sincs miért teszi ezt, ha közben neki is megvan a saját kis tála és eledele a szobámban. Igen, ez azt hiszem örök rejtély marad a számomra. Az azonban biztos nem, hogy hol tartózkodik most a húgom. Lucifer bizonyára megérzi a közelségét és szaladni fog hozzá. Erre vártam míg a folyosókon sétáltunk, egy váratlan pillanatban ő gondolt egyet és nem a folyosón haladt tovább előre, hanem beszaladt a lány mosdóba. Nem akármilyen lány mosdó volt ez és itt a bökkenő. Amikor megtehettem mindig elkerültem, de most? Felsóhajtva döntöttem úgy, hogy inkább bemegyek, mintsem idekint várjak. Ha Ravenna odabent van, akkor Lucifer sem jön ki egyhamar és én megint várhatok ki tudja meddig. A diákjaimmal meg most semmiképpen sem szerettem volna találkozni, akit én látni akartam volna és akinek a társaságának szívesen örülnék az a húgom és senki más. Ő megért engem és hát jól van na, szeret, mert a bátyja vagyok s, én szintén szeretem őt hiszen az egyetlen húgom. Nem akarom őt olyasmivel terhelni amit minden bizonnyal nem értene meg, ezért most csak egy kis beszélgetést szeretnék. A szokásos testvérieset.
- Ravenna? – bizonytalanul kukucskáltam be Hisztis Myrtle mosdójába, mintha az amit teszek valami igazán nagy bűn volna. De nem szeretek itt lenni, komolyan.
- Oh hát itt vagy. Végre. – most már egy picikét nyugodtabban benyitottam és besétáltam a mosdóba. Csak ő volt itt, legalábbis látszólag, de mindenre fel voltam készülve.
- Beszélhetnénk?



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Roger & Raven - Myrtle mosdója   Kedd Szept. 17, 2013 6:59 am


Roger & Raven



Miután a harmadik felbukkanó nehézséget is kiküszöbölöm, fejcsóválva pillantok vissza Myrtle-re. Természetesen meg se fordul a fejében, hogy az imént még hozzám képest is tapló volt, de már arra se veszem a fáradtságot hogy meglepődjek. Az is valószínű, hogy inkább megsértődnöm kéne, de ha akarnék se lennék képes emiatt keserűséget érezni: a bátyám velem ellentétben kedves ember, és azzal is tisztában vagyok, hogy mások számára a külseje kissé máshogyan elbűvölő. Ha a kislány helyében lennék, én is szívesebben találkoznék Rogerrel... meg hát így is. Erre viszont nem látok túl sok lehetőséget - egészen addig, amíg fel nem bukkan. Myrtle sikolya azonnal leadja a drótot, a könyv pedig, ami pár pillanattal ezelőtt még a kezemben pihent, őt tájékoztatja az ezzel kapcsolatos véleményemről. Hála az égnek el is jut hozzá a rózsaszín felhők között, ő maga nagy sírás közepette lebeg vissza a mosdókagylójába. Ismét kiráz a hideg.
Méltóságteljesen összeszedegetem az eszközeimet, majd álló helyzetbe lendülök és Rogerhez sétálok. Már most aggodalom fog el, pedig alig mondott valamit.
- Természetesen beszélhetünk - mosolyodom el. - Myrtle társasága nem túl kecsegtető, de nem hiszem, hogy ezt pont neked kéne ecsetelnem... szóval udvar vagy szoba?
Szívesen invitálnám a saját szobámba, ha lenne egyáltalán, így viszont maximum az övébe ülhetünk be - roppant változatos módon. Még mindig nem döntöttem el, hogy ott biztonságosabb beszélni, vagy az udvar egy kiesőbb részén, így az irányítási mániám ellenére kénytelen vagyok rábízni a döntést. Az élet nem viccel.
- Úgy tudtam később végzel ma, elmaradt az egyik órád?
Ha rosszul írtam le az órarendjét, tényleg dühös leszek. Eddig annyira igyekeztem benézni hozzá, mielőtt visszaért volna, és ez még mindig a legapróbb gesztus amit megtehetek. Persze, kis segítség is segítség, de én így is többre vágyom, hát ha még ezt se tudom normálisan elintézni. Ez a pár apróság húsz percet ha jelenthet, ami lehet hogy nekem semmiség, de biztos vagyok benne, hogy neki sokat nyom a latba. Húsz perc 10 kijavított dolgozat.

words: 321 music: the big bang note: remélem tetszik ♥







Vissza az elejére Go down
avatar Tanár
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 25
ϟ Reagok : 25
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 18.
ϟ Kor : 27


TémanyitásTárgy: Re: Roger & Raven - Myrtle mosdója   Szomb. Okt. 05, 2013 4:47 am

Ravenna & Roger


   
   
   


Törődés. Ez volt az amiben úgy érzem mindig is jó voltam. Bizonyára ezt mondhatnám az oknak amiért én megszülettem, hogy vigyázzak és törődjek azokkal akiket szeretek. Na már most, abban semmi rossz nincs, ha a szeretetem egy olyan személynek adom aki tényleg közel áll hozzám és mindent tud rólam. Csak a húgom képes úgy tiszta igazán megérteni, túl jól ismer ahhoz, hogy tudja mikor nem olyan a kedvem amilyennek én azt mutatom. Pont ezért szeretem őt, mert a fejembe lát és tudja mikor mit kell mondani, hogy egy-egy okos gondolatával észhez térítsen. Azt hiszem ebben a percben pont egy ilyen észhez térítést szerettem volna kapni tőle.
- Észre kellene venned a rosszban a jót is. Myrtle csak az átlagnál egy picivel érzékenyebb személyiség a szellemek között. – tudom, hogy ezzel a mondatommal most ajándékul szúrós szemeket kaphatok a húgomtól, de nem számít. Ez úgyis csak az én túlontúl naiv véleményem volt, mert egy óránál tovább bizonyára senki sem bírná ki Myrtle mellett.
- Ez olyasvalami lesz ami csak rád és rám tartozik, szóval legyen a szobám. Ott remélhetőleg nyugodtan beszélhetünk. Plusz anya küldött sütit, elég meglepő, hogy gondolt ránk apa imádata közben. – mindig nehezemre esett arra gondolni a szüleinkre semmiképpen nem számíthatunk, nem mondhatjuk el nekik mi jár a fejünkben, mert eleve kigyomlálandó dolognak tartanák és feltett szándékuk lesz azt a gondolatot eltüntetni a fejünkből. Pont ezért vagyunk mi egymásnak Ravenna-val, ha ő nem volna akkor bizonyára beleörülnék a tudatba, hogy egyetlen egy személy sincs a családomban akire számíthatok, úgy tiszta igazán. Mindenképpen örülök annak, hogy ő a családtagom lett, lassan már vagy 17 éve boldogítjuk egymást és ez így van rendjén. Azt hiszem amikor kisbabaként sírt engem akkor sem zavart a dolog, nem akartam bántani, hogy elhallgasson és én békésen alhassak. Nem ilyenről szó sem volt. Ha anyáék nem visznek vissza a saját szobámba én minden bizonnyal ott álltam volna a kis agya mellett egész éjszaka és néztem volna őt. Egyszer a kis ágya előtt ébredtem fel, vagyis anyáék ott ébresztetek fel a pizsamámban fekve a padlón. Az volt a szerencsém, hogy nem fáztam meg a hideg padló miatt, voltam olyan furfangos és vittem magammal párnákat meg takarót. Elégé vicces emlék ez, mindig szívesen gondolok vissza rá, mert azt mutatja mennyire szerettem és kötődtem a húgomhoz már akkor is.
- Nem, pont időben végeztem. Csak eltelt az idő amíg te itt voltál. – azt persze nem tettem hozzá, hogy ma ha azt nézem könnyű napom volt. Senkit sem kellett órák után büntetőmunkára küldeni és ez már egy jó jel. A nap végének is tökéletesnek kellene lennie, gondolom én. Sőt biztos az lesz, mert elfogom rabolni a barátaitól a húgomat, noha nem szó szerint de egy kis időt szeretnék vele tölteni. Nem mintha otthon nem lenne elég alkalmam és időm, de a Roxfortban a szüleink nem fognak közbevágni, hogy már megint milyen zagyvaságról beszélünk, foglalkozhatnánk okosabb dolgokkal is. Ilyenkor úgy visszaszólnék, de sosem teszem meg, elég ha megtartom magamnak a véleményemet. Tudom, hogy ezzel senkinek sem ártok olyan nagyot, pusztán eltitkolom az igazat és az nem nagy bűn, gondolom.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Roger & Raven - Myrtle mosdója   Szer. Okt. 23, 2013 4:13 am


Roger & Raven



Valóban hiányzott már a bátyám társasága - bármilyen különös -, a hegyi beszédeivel együtt. Ettől függetlenül amint Myrtle védelmére kel, már forgatom is a szemeimet. A hiány és a szükség két különböző dolog, most már tisztában vagyok vele. A feltételezése pedig alaptalan, észreveszem a jót is, kevés dolog kerüli el a figyelmemet. Csak épp közel sem foglalkoztat annyira a pozitív szempont. Én is tudok édes lenni ha akarok, Roger mégis az ellenkező végletre utal. Vegyük mindjárt a tényt, hogy hozzávágtam egy létformához a könyvemet. Többet is utánadobhattam volna, nem igaz? Vagy bánthattam volna szavakkal, fizikai fájdalmat úgysem érez. Hiába erőltetett a gondolatmenetem, van benne igazság, ezt ő is belátná. Ha érdekelne annyira a dolog, hogy leállnék magyarázkodni. Úgy néz ki gyónok? Szerintem egyáltalán nem. Márpedig eszemben sincs feleslegesen járatni a számat. Hidegen hagy, mit gondolnak.
- Észreveszlek az életben téged. Nem elég? - kérdezem unottan, majd rándítok egyet a vállamon. Ez kellett, különben túl aranyosnak tűnnék. Nem is értem, miért mondtam ilyet, ennyire azért nem hiányzott. Persze, tényleg így gondolom, de még a fejemben is nyálasnak hangzott. Kimondva egyszerűen... nem, nincs benne a személyleírásomban, nem passzol hozzám. Ég az arcom.
- Tudom, drága, látszik rajtad. Már nem vagyok olyan kicsi, hogy ne tűnjön fel az ilyesmi. Ha pedig nem hagynak minket beszélgetni, majd én kiküszöbölöm a problémát. - Van egy olyan érzésem, hogy kapok majd pár helytelenítő pillantást a megjegyzésemért cserébe, de vállalom a kockázatot. Ha már a saját szobájában sincs nyugalma, elfajult a helyzet. Ha pedig elfajult, megint csak én jövök a képbe. Tudom hogy ha akar, tökéletes fegyelmet varázsol, de vannak dolgok, amihez túl jószívű. Ez a naivságával fűszerezve kellemetlen dolgokat is eredményezhet, csak remélni tudom, hogy jelenleg nem egy ilyen esetről lesz szó. Minden esetre rajta tartom a szemem. - Remélem én nem leszek ilyen szerelmesen.
Amint tudatosul bennem mit mondtam, gondolatban már vissza is szívom. Nem kellett volna felhoznom. Roger nagyon jól tudja, hogy igenis volt már ilyen, hiába tagadom. Pedig én nem felejtkeztem el senkiről, nem is szédített el a rózsaszín köd. Egyszerűen csak rám néztek és rájöttek. Még mindig nem tudom hogyan, hisz rengetegszer ellenőriztem már az arckifejezésem: cseppet sem volt árulkodó. Akkor sem, mikor... hát, itt hagyott.
Veszek egy nagy levegőt, majd kihasználva a lehetőséget elindulok Roger szobája felé. Igyekszem továbbra is tartani a nemtörődöm arckifejezésem, de érzem, már most jóval nedvesebbek a szemeim. Jó pár pillanatig küszködök a könnyeimmel, mire úgy döntenek, mégis ott maradnak a helyükön. Gyerekkorom óta egyszer se sírtam társaságban, még a bátyám előtt se. Nem most fogom elkezdeni.
- Különös - motyogom magam elé. - Nem voltak büntetőmunkán? - Ha jól emlékszem csak ebben a csodával határos esetben szokott hamarabb végezni.
Közben a lépcső is elindul alattunk, fél percbe se telik, mire eggyel lejjebb tompa ütközéssel megáll. Ugyanolyan halkan elindulok lefelé, utána pár lépés, és már Roger szobája előtt topogunk.

words:472 music: the big bang note: remélem tetszik ♥







Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Roger & Raven - Myrtle mosdója   



Vissza az elejére Go down
 

Roger & Raven - Myrtle mosdója

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Varjak kódexe
» Kiképzőterepek
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Raven előtörténete
» Mosdók és fülledt folyosók környéke...

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
FEEL THE DIFFERENCE :: Befejezett, lezárt játékok-