KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
» Lin & Cole kalandjai a szárnyas vadkanban
Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice Icon_minitimePént. Jún. 13, 2014 10:28 pm by Belinda Wictikers

» Kiruccanás az erdőbe - Cole & Lin
Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice Icon_minitimeHétf. Május 19, 2014 7:08 am by Belinda Wictikers

» Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~
Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice Icon_minitimeSzomb. Május 17, 2014 8:51 am by Leah Winter

» Hayley & Seth - Folyosók
Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice Icon_minitimePént. Ápr. 25, 2014 12:58 am by Vendég

» Találj rám
Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice Icon_minitimeCsüt. Ápr. 24, 2014 1:11 am by Hayley-Rose Mallory

» Nickole & Eric - Tiltott Rengeteg
Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice Icon_minitimeSzer. Ápr. 23, 2014 9:15 am by Nickole Smith

» Audrey & Hestia - Három Seprű
Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice Icon_minitimeKedd Ápr. 22, 2014 5:20 am by Vendég

» Mason & Amy - Szellemszállás
Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice Icon_minitimeHétf. Ápr. 21, 2014 8:48 am by Vendég

» Cole & Hestia - Hálókörlet
Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice Icon_minitimePént. Ápr. 04, 2014 9:48 am by Vendég

» Csillagvizsgáló
Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice Icon_minitimeCsüt. Márc. 27, 2014 5:59 am by Vendég


Megosztás

Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice EmptyJones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice Empty


 

 Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
TémanyitásTárgy: Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice   Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice Icon_minitimeHétf. Nov. 25, 2013 9:04 am





'Don't confuse my personality with my attitude.
My personality is who I am. My attitude depends on who You are.'


A vékony ecsettel tökéletes, fekete vonalat húzok szemhéjamra, ugyanolyat, mint a másikon. Tökéletesen kiemeli hideg, kissé elacélosodott tekintetemet, szépen összhangban van fakó bőrömmel és fekete hajammal, mely lágyan vállamra omlik. Sötétkék blúz van rajtam és fekete farmer. A gyerekek még iskolában vannak, Arthur pedig dolgozik a Mungóban. Meg akarom őket várni, hogy hazaérjenek, mielőtt elmegyek egy Rendi gyűlésre. A háttérben az egyik kedvenc, mugli együttesem, a Nightwish egyik dala szólt.
Az agyam fogaskerekei megállás nélkül kattogtak. Hol Arthur járt a fejemben, hol a gyerekek, hol anyám, hol a Tanács. A Rend által tudok róluk és nem csak engem aggaszt a jelenlétük a varázsló társadalomban. Minden összejött, a lehető legrosszabbkor, a lehető legnehezebb időkben. És a dolgok az idő múlásával csak bonyolódni fognak és nehezebb lesz, minden egyes nappal. Minden. Nem csak az én életem, hanem mindenkié, aki nem aranyvérű. A Tanács nem sokáig fog az árnyékokba húzódva az emberek háta mögé lopakodni és úgy lecsapni... dehogy! Biztosra veszem, hogy hamarosan lépnek, és akkor nekünk is lépni kell.
Gyomrom görcsösen összerándul a gondolatokra, melyek a fejemben kergetik egymást. Ahogy a tükörben nézem fakó arcomat, valahogy egy szempillantás alatt mintha éveket öregedtem volna. Az aggodalom és az alvatlanság kegyetlen. Mostanában pedig rászoktam a cigarettára. De valahogy mostanában nem érdekel annyira a szépség. Eléggé hiú vagyok, ezért ülök a nagy tükrös, fekete fájú sminkasztalnál, de ez mostanában kevésbé fontos. Más dolgok léptek előtérbe az életemben.
A konyhába megyek, ahol hatalmas tisztaság fogad. Igazából nem vagyok háziasszony. Nem igazán főzőcskézek, vagy sütök a családomnak, mert ilyesmire nincs időm. Vagy nem akarok időt szakítani. Nem azért, mert nem szeretem őket, hanem mert nem vagyok a konyha tündére. Ha csak rólam lenne szó, valószínűleg soha nem ennék meleg ételt. Mielőtt a gyerekek megszülettek volna, sokszor csak szendvicseken éltem, mert nem volt időm másra, és ez jó volt így. Mikor Emily megszületett, ezen változtatni kellett. Nem miattam, hanem a lányom-, később pedig a fiam miatt is.
Most sem azért léptem a konyhába, hogy valami harapnivalót keressek; az öngyújtómért jöttem. Míg az erkély felé megyek, azon gondolkodom, hogy Arthur nyilván tudja, hogy dohányzom. Ő nem, és valószínűleg érzi rajtam. A ruháimon, a hajamon, de talán még a bőrömön is, a parfüm és a rágó ellenére is. Nem szólt még miatta, de fog. Ismerem.
Kattan az öngyújtó, meggyullad a dohány, felszáll a füst, majd tovaszáll a széllel. Alig szívok bele kettőt, mikor kopognak. Lepöckölöm a hamut, majd az ajtóhoz megyek. Nem várok senkit, valószínűleg csak egy szomszéd lesz, vagy talán a postás, esetleg egy házaló 'ügynök' vagy hittérítő. Beleszívok a halálrúdba és nyitom az ajtót.
Már csak te hiányoztál... - fut át az agyamon, majd kissé elfordítva a fejemet, kifújom a füstöt. Gondolom most megkapom Gwenogtól, hogy milyen anya az ilyen, aki a lakásban dohányzik, amikor egy órán belül itthon lesznek a gyerekei. Remek...
- Szia - köszönök végül, félreállva az útból, hogy bejöhessen, majd kissé felemelve a cigarettát, a nappali felé indulok, kecses léptekkel átszelem a helyiséget és kilépek az erkélyre. Gondolom, a férjemet keresi. Ugyan mit akarna tőlem?! Leginkább semmit.
- Amint látod, Arthur nincs itthon - csukom be magam mögött az erkélyajtót, miután elnyomtam a cigit és hagytam elég időt a nőnek, hogy esetleg körülnézzen. - Segíthetek valamiben?




A hozzászólást Clarice Langdon összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Nov. 26, 2013 9:10 am-kor.
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice   Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice Icon_minitimeKedd Nov. 26, 2013 7:55 am




Be careful making wishes in the dark,
Can't be sure when they've hit their mark
And besides in the mean, mean time
I'm just dreaming of tearing you apart.




Egy pillanatig olyan arcot vágok a tükörben, mintha a fogamat húznák, majd magam mögött hagyom a sima felületet és felkapom a kabátom az öltözőben álló egyik padról. Ahogy a hajam meglebben, még mindig árasztja magából azt az émelyítően édes illatot, ami a közelmúltban történt hajmosás összetéveszthetetlen jele.  Az edzés legfeljebb fél órája ért véget, én pedig úgy festettem, mintha három napja folyamatosan kapálnék és szántanék – a sáros talajon, teszem hozzá, mivel körömágytól felfelé elborított a fekete föld. Mostanság a pályán való teljesítményem igencsak ingadozó arcát mutatja – kicsit egyszerűbben kifejezve, ilyen rémesen még sosem játszottam. Nem tudok figyelni a többiek teljesítményére, sem a sajátomra, eleresztem a seprűt, lefordulok, a lajhár lendülésemben már nyoma sincs annak a könnyed eleganciának és fölényes öntudatnak, mint egykor. Art betegsége és romló állapota, amire bátyám közvetlen közelében nem gondolok, a hiányában elemi erővel zuhan a mellkasomra, foglyul ejti a tudatom, és nem ereszti el, míg ki nem harcolja magának a lehető legtöbb figyelmet. Jelen esetben minden idegszálamat gúzsba köti. Egyszerűen reménytelen.
Még a kviddics, ami egyébként az egyik legjobb dolog az életemben, a szabadság, a korlátozhatatlanság himnusza a szívemben – még ez is értelmét veszti, mikor felrémlik előttem: ahelyett, hogy össze-vissza repkedek egy seprűn, inkább folytathatnám egykori professzorom faggatását, járhatnám a könyvtárakat, kereshetném az ellenszert, ami megmentheti a fivérem. Nekem hiába mondják a nagy tudásúak, hogy márpedig a kiméra méregnek nincs ellenszere! Csak azért gondoljuk így mindannyian, mert egyszer, a régmúltban összeült pár öreg mágus, és a homlokukat ráncolva megegyeztek abban, hogy ezt a toxint nem ismerik, hát akkor nyilván gyógyíthatatlan…
Vagy túl sokat vagyok mostanában Warrington professzor társaságában, és öntudatlanul is minden irányt reményt kezdtem táplálni, akkor is, ha az abszolút hülyeség?

Megrázom a fejem, nincs kedvem ilyen dolgokon töprengeni. A ma estét Artnak és a gyerekeinek adom, hiszen megígértem. Nincs apelláta. Ráadásul Emilyvel is beszélnem kell, a papája szerint példaképeként tekint rám, világhírű kviddicsezővé szeretne válni, erről pedig ki homályosíthatná fel nagyobb sikerrel és szakértelemmel, mint én?
Az öltözőt kulcsra zárom, a zár aprócska, aranyozott testvére a táskámban landol, majd egyenesen az Abszol-útra hoppanálok, ahol a délutáni időpont és a meglehetősen barátságtalan szél dacára rengeteg ember nyüzsög. Mégsem állíthatok be Artékhoz üres kézzel – találomra veszek egy doboz süteményt Fortescue úr cukrászdájában, a fagylalthoz már egyébként is túl hideg lenne, majd az utcán hömpölygő forgatagban könnyedén megpördülök, és…

Hideg szél borzolja össze a fürtjeimet, miközben a lassan átvágok a Jones ház előkertjén, és felsétálok a bejárati lépcsőn. Kopogok. Öklöm finom ütéseket mér a hideg fára, arcomra akaratlanul is széles mosoly költözik a gondolatra, hogy: „no lám, ismét elengedhetem magam a boldogság néhány órás pihenőjében!” – ám amint a bejárat feltárul, a meleg levegő kíséretében bűzölgő cigaretta füstje is megcsapja az orrom, és arcom kővé dermed. Semmi mosoly.
Hát, ezt nem hiszem el. Hol van a bátyám? Miért ez a hárpia nyit ajtót? Legszívesebben fújnék rá, akár a macska, így is meglehetősen nehezen tudom palástolni hirtelen fellobbanó ellenszenvem.
– Szia – szűröm fogaim közt a szavakat, majd követem Clarice alakját, be a házba. Becsukom magam mögött az ajtót, azonnal rám is nehezedik minden füstfelhő, amit a kedves és odaadó anyuka odabent eleregetett. Szép, mondhatom. A gyerekei egy órán belül hazaérnek, ő pedig kifüstöli a lakást…
A süteményes dobozt meglehetősen flegma mozdulattal az étkező asztalra helyezem, míg várom, mikor tér vissza az erkélyről. Csak akkor szólalok meg, mikor már ismét édes kettesben vagyunk.
– Hol van Art? – kérdezem, kikerülve a segítségre irányuló kérdést. Ez az egy probléma, amire választ várok jelen pillanatban.




Vissza az elejére Go down
 

Jones-Langdon apartment, the Unexpected Guest - Gwenog & Clarice

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» ginny # gwenog - a star is born

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
FEEL THE DIFFERENCE :: Befejezett, lezárt játékok-