KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
» Lin & Cole kalandjai a szárnyas vadkanban
Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimePént. Jún. 13, 2014 10:28 pm by Belinda Wictikers

» Kiruccanás az erdőbe - Cole & Lin
Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimeHétf. Május 19, 2014 7:08 am by Belinda Wictikers

» Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~
Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimeSzomb. Május 17, 2014 8:51 am by Leah Winter

» Hayley & Seth - Folyosók
Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimePént. Ápr. 25, 2014 12:58 am by Vendég

» Találj rám
Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimeCsüt. Ápr. 24, 2014 1:11 am by Hayley-Rose Mallory

» Nickole & Eric - Tiltott Rengeteg
Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimeSzer. Ápr. 23, 2014 9:15 am by Nickole Smith

» Audrey & Hestia - Három Seprű
Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimeKedd Ápr. 22, 2014 5:20 am by Vendég

» Mason & Amy - Szellemszállás
Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimeHétf. Ápr. 21, 2014 8:48 am by Vendég

» Cole & Hestia - Hálókörlet
Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimePént. Ápr. 04, 2014 9:48 am by Vendég

» Csillagvizsgáló
Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimeCsüt. Márc. 27, 2014 5:59 am by Vendég


Megosztás

Mason & Amy - Szellemszállás EmptyMason & Amy - Szellemszállás EmptyMason & Amy - Szellemszállás EmptyMason & Amy - Szellemszállás EmptyMason & Amy - Szellemszállás EmptyMason & Amy - Szellemszállás EmptyMason & Amy - Szellemszállás EmptyMason & Amy - Szellemszállás EmptyMason & Amy - Szellemszállás EmptyMason & Amy - Szellemszállás Empty


 

 Mason & Amy - Szellemszállás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
TémanyitásTárgy: Mason & Amy - Szellemszállás   Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimeCsüt. Ápr. 17, 2014 7:15 am


Mason & Amy



Luke egyik barátja odajött hozzám és bocsánatot kért a viselkedéséért. Lehet hogy jóval gyanakvóbb lettem a Mardekárosokkal szemben, de ő tényleg őszintének tűnt, továbbá egy seggfej miatt különben sem áll szándékomban az egész pereputtyot elítélni. Szóval elővettem a legszebb mosolyomat, hárítottam a témát azzal, hogy ez már mit sem számít - egy pillanatra én is elhittem magamnak - és anélkül hogy tudatosult volna a fejecskémben, beszélgetni kezdtem a sráccal. Mielőtt lelépett volna a következő órájára, oda vetette a válla fölött, hogy mikor-merre fognak bandázni délután. Az első gondolatom az volt, mekkora hibbant. Komolyan azt hiszi, besétálok majd az aranyvér mániás srácok közé és felnyalják előttem a padlót? Ráadásul biztos voltam benne, hogy ő is ott lesz. A végén még teljesen abba a hitbe ringatná magát, hogy miatta vagyok ott, és leégetne a többiek előtt. Márpedig jelen állapotomban nem szorulok megaláztatásra. Alap állapotomban is szívesen elszublimálódnék pár napra.
De átgondoltam egyszer, átgondoltam kétszer... Mikor végre összefutottam Masonnel, már úgy adtam elő, hogy ő és még egy barátunk vajsörözésre hivatalos, nemleges választ nem fogadok el. Természetesen rábólintottak, viszont egész úton kérdezősködtek. Ja igen, mert nem voltam hajlandó meghatározni a társaságot. Részletkérdés. Le akartak volna beszélni a tervemről, pedig igazán ésszerű. Csak megmutatom Luke-nak, hogy nélküle is ugyanolyan boldog vagyok, elvégre így van.
Nos, ez össze is jött. Esküdni mernék rá, amint megcsókolt az a fiú, másodpercek alatt elvörösödött a feje, én viszont kitartóan kerültem a tekintetét.
Most tíz óra körül járhat, de sikerült rávennem Masont, hogy a buli megkoronázása végett maradjunk Roxmortsban, azon belül is lógjunk be a szellemszállásra. Aki azt hiszi, könnyű ittasan átmászni egy kerítésen, hatalmasat téved. Egyébként sem volt túl hosszú a nadrágom, de ezzel sikeresen feljebb is szaggattam. És leesett róla az egyik szegecs! Homályos emlékeim vannak róla, hogy sírva markolászom, aztán a leszakadt farmerdarabbal megtörölgetem a szemeimet, aztán a sminkemért külön bőgök egy sort. Jót is tett: jelenleg olyan felszabadultnak érzem magam, hogy a kihalt ház nappalijában balettozok (öhm... olyasmi), Mason nevét ismételgetve, aki valahogy eltűnt. Táncjelenetemnek egy titokzatos alak szakít véget, aki a semmiből tűnik fel a láthatáron. Húúú! - Hát te szuperhős vagy! - csapom össze a kezeimet elbűvölten, egy kapálózással azelőtt, hogy a padló mozgása miatt nekiesnék. Félig ájult pózban a hajába markolok - nem túl erősen, mert gyönyörű vörös. - Juj, Mason! Azt hittem, eltűntél - biggyesztem le az ajkaimat.

words: 387 music: Trouble note: ha-ha-ha:D



Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Mason & Amy - Szellemszállás   Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimeCsüt. Ápr. 17, 2014 8:31 am

Amy :3




Az elmúlt pár hétben a nyomott hangulatomnak semmi nyoma, amit kifejezetten értékeltem magamban. Minden erőmmel a barátaimra és a tanulásra összpontosítottam. Ma is, egész délután a szobámban gubbasztottam volna és tanultam volna a feladott leckéket, de nem így lett. Éppen a folyosón sétáltunk az egyik barátommal és az óráról meg a közben ellőtt poénról beszéltünk, amikor a semmiből feltűnt Amy. Feltűnően jó kedve volt a lánykának, ami megint csak tetszett.
Egyre jobb lesz ez a nap!
Eleinte ódzkodtam az ötlettől, hogy elmenjünk vajsörözni, de nem tudtam neki nemet mondani. Átfutott az agyamon, hogy valami oltári nagy baromságot akar csinálni. A cuccaimat nyugodt szívvel ledobtam a földre. Indulásra készen álltam. A földön heverő holmiért pedig egyáltalán nem aggódtam, hiszen mindig valaki felviszi a hálókörletünkbe.
Egész úton kérdezgettük Amy-t, hogy kikkel találkozunk, de nem mondott semmit. Mondanom sem kell mennyire idegesített, hogy nem tudom, kik lesznek ott. Szerencsére nem kellett sokat várnom. A kocsmában megláttam a hőn utált társaságot, ahol ő is ott volt. Reménykedtem benne, hogy másokkal akar iszogatni, de amikor leült közéjük elszállt minden. Lemondóan követtem és csak Chuck-al beszélgettem egész este. Amy és a srác között elcsattant csókra megpróbáltam nem odafigyelni, de nem ment. Nem tudtam levenni róluk a szemem. Egy kis szomorúság öntött el, úgyhogy úgy döntöttem, hogy még többet iszom. Chuck még idő előtt lelépett szóval egyedül maradtam a sok zöld és Amy társaságában.
Már a 10. vajsörömnél járhattam, amikor a társaság elkezdett feloszlani. Amy még maradni szeretett volna Roxmortsban, hát nem ellenkeztem. Meg úgy igazából nem volt kedvem ittasan találkozni senkivel sem. Még benyakaltam a maradék italomat aztán elmentünk a szellemszállásra.
Forgott körülöttem a világ, de jól éreztem magam. Szabad voltam, mint a madár. Bárcsak repülni is tudtam volna, akkor tuti nem másztam volna kerítést. Amy elég vicces volt, ahogy mászott, még ki is nevettem. Aztán lemaradtam tőle, felmentem egy emelettel feljebb. Megnéztem ott is, hogy mi van. Bíztam benne, hogy találok valami vicceset, de sajnos csak egy förtelmesen ronda ruha szettet találtam. Hallottam, ahogy Amy a nevemet kiabálja. A szám a fülemig ért, felkaptam vállamra az ocsmány ruhát és lementem.
Arra mentem be a nappaliba, hogy táncikált, de amint meglátott megállt. Tarkó vakarás közben közelebb mentem. Még éppen időben érkeztem ugyanis elvesztette az egyensúlyát. Éreztem karcsú ujjait hajamba, már fel voltam rá készülve, hogy kitépi, de nem így volt. Éppen, hogy kapaszkodott. Közelségére éreztem, hogy az arcomban összegyűlik a vér és olyan színű lesz, mint egy paradicsom. Kezeimet derekára csúsztattam, hogy biztosan meg tudjon állni a lábán.
- Öhm én… csak… ö… nézd. –hebegtem össze vissza majd egy széles vigyort ejtettem felé miközben valahogy kiszabadítottam kettőnk közül azt a szörnyűséget. Oldalra kinyújtott karral mutattam meg neki a megszerzett borzadályt. –Arra gondoltam, hogy… - nyeltem egy nagyot mielőtt folytattam volna. – hogy nem tudom, elfelejtettem. –nevettem el magam és elhajítottam jó messzire. Az alkohol még mindig nem ment ki belőlem éreztem, hogy minden egyes testrészem bizsergett, de erőt még sem adott.




kedvenc, fuhahaha:3


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Mason & Amy - Szellemszállás   Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimeCsüt. Ápr. 17, 2014 9:35 am


Mason & Amy



Nagyon örülök neki, hogy végre felbukkan Mézi, mikor átkarolja a derekamat, hozzá is bújok. Jó érzés átölelni, ha ici-picit kevesebb energiám lenne, simán elaludnék így. Ő viszont olyan furcsa, egyszerűen nem hagy nyugodni! Homlok ráncolva hátrébb húzódok és gyanakvóan figyelem minden egyes mozdulatát. Már a feje is vörös... hát ez terjed?
- Én is narancssárga vagy piros leszek? - kérdezek rá elkeseredetten. - Nem állna jóóól. Csinálj valamit! - Még a szempilláimat is megrebegtetem, és előveszem a csizmás kandúr nézésemet. Ha így sem esik meg rajtam a szíve, igazán kegyetlen.
Meglepetten figyelem a friss jövevényt, amit közülünk ránt elő. Ez aztán tele van meglepetésekkel. Nem is tudtam, hogy bűvésznek készül, viszont kifejezetten ügyes. Nyomok az arcára egy cuppanós puszit és vigyorogva tapsikolni kezdek. A hozzáfűzni valóján aztán hangosan, teli tüdőből felvihogok.
- Tudom, fel akartad venni! Gyere!
De persze már itt is van, szóval csak lehúzom róla a nadrágját, majd felkapom a lehajított ruhát és akárhogy ellenkezik, rásegítem. Az ingén még borzalmasabban mutat, mint úgy egyébként, ezért megint nevetnem kell. Intek, hogy forduljon körbe és egy szakértő komolyságával stírölöm meg hátulról. Hmm, jó segge van. Ja hogy a kollekció! Aaaz, az is király, fel is tartom neki a hüvelykujjam.
- Ezzel divatot fogsz teremteni - jelentem ki a nyilvánvalót. Mielőtt még levehetné a csodaruhát, felkapom a gatyáját, amit az imént rántottam le róla, majd jó Misty Dayhez méltóan újból táncolgatni kezdek, mintha az bizony egy hatalmas kendő lenne. Naná, a trendről jutott eszembe. Gyönyörűen száll össze-vissza, és valljuk be, ő is jobban mutat nélküle. - Ha viszont akarod látni magadon, kénytelen leszel elvenni tőlem. - Azzal felfutok az emeletre. Csodák csodájára nem esek el közben, bár mintha hallottam volna valami csattanást, és a térdem is fáj. Lehet hogy mégis? Nah' mindegy, a lényeg hogy immár fentről vigyorgok le a barátomra.
Mosolyogva végigszáguldok a folyosón - esetenként neki a falnak - és mikor meglátok egy nyitott ajtót, azonnal belépek a helyiségbe. Ágy. Ez az utolsó ép gondolatom, mielőtt elterülök a dohos huzaton.

words: 331 music: - note: -



Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Mason & Amy - Szellemszállás   Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimeCsüt. Ápr. 17, 2014 10:22 am

Amy :3




Zavarba ejt a közelsége. Mindig is így volt és ez most sem változott. Haja kellemes illatát mélyen beszívtam. Szívesen tartottam volna még a kezeim között, de elhúzódott és nézett. Erre még jobban elvörösödtem. Nem szoktam hozzá ehhez.
- Hehe, neked minden jól állna. . –motyogom, és újra tarkómra teszem a kezem. Állandóan ezt csinálom, ha zavarban vagyok.
A ruha egyáltalán nem érdekelt és reméltem, hogy Amy figyelmét sem vonja el, de nem így lett. Azt hittem azzal, hogy azt mondom elfelejtettem, mindennek vége lett, de tévedtem. Amynek eszméletlenül hülye ötlete támadt, amiből tudtam, hogy én fogok hülyén kijönni.
- Miii? Én, dehogy nem akartam….- de már nem tudtam befejezni, mert rögtön az övemmel kezdett el babrálni. Próbáltam ellenkezni, eltolni magamtól, ellépni tőle, de nem sikerült. Helyette lehúzta rólam a nadrágomat és felhúztam rám azt a borzasztó holmit. Nagy szemekkel végig néztem magamon és az agyon foltozott lukas nadrágot bámultam. Megbántam, hogy lehoztam, de már késő volt ehhez, nem tudtam visszacsinálni. Amy-re nézve láttam, hogy mutogat és én úgy is tettem, ahogy mutatta. Lassan, szöszmötölve forogtam meg tengelyem körül.
A kijelentésére elröhögtem magam. Még, hogy divatot? Ezzel? Persze tudtam, hogy csak viccel, de még is belegondolni is szörnyű volt.
Mivel kezdtem magam kellemetlenül érezni a nadrágban úgy döntöttem, hogy átöltözöm, de Amy gyorsabb volt nálam és a földre vetett ruhámat elhappolta előlem és újra táncikálni kezdett. Viccesen nézett, ki ahogy a nadrágomat kendőnek próbálta használni. Összefont karokkal vártam, hogy végre visszaadja.
- Hogy mit mondtál? .–leesett az állam, hangomból színtisztán ki lehetett hallani a meglepettséget. Időm viszont nem volt, hogy tökörésszek a bugyuta gondolataimmal. Amy már el is tűnt az ajtóban. –Hát jó. . –vigyorodom el és utána eredek. A lépcső felé menet hallottam egy puffanást. Abból már tudtam, hogy elesett. Az aljához érve Amy már a tetején volt és onnan vigyorgott, kénytelen voltam én is széles vidám vonalat varázsolni arcomra. Miután újra eltűnt én is szaladni kezdtem. Fent egy pillanatra megálltam, mert kifulladtam. Muszáj volt, nem voltam kondiban. Gyorsan erőt vettem magamon és utána eredtem. Nem sokat futottam, az első nyitott ajtónál pillantottam meg őt, ahogy feküdt az ágyon. Összedörzsöltem tenyereimet és nekifutásból ráugrottam az ágyra.
- Megjöttem! .–robbantam be mellé röhögve.





kedvenc, fuhahaha:3


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Mason & Amy - Szellemszállás   Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimeCsüt. Ápr. 17, 2014 10:55 am


Mason & Amy



Szomorúan, lebiggyesztett ajkakkal megrázom a fejem és hüppögök párat.
- Olyan nincs, hogy minden jól állna.
Viszont tetszik, hogy láthatóan zavarba jött, nem is kis mértékben. Fogalmam sincs mitől, de nem is érdekes, a lényeg, hogy jókedvű. Szeretem, mikor az. Jó lenne egész nap őt ölelgetni, hihetetlen biztonság érzettel tölt el a tudat, hogy a karjaiban tart. Senki másban nem bíznék meg ennyire, félnék, hogy elenged és elesek. Vagy fizikailag, vagy lelkileg. Bradnek pedig kellemetlen egy idő után, elvégre nagy és erős férfi, őt aztán lehetetlen tutujgatni. Vagyis Mézi különleges. Superman.
Még csinos is, szívesen bebizonyítom neki. Feladom rá a kollekciót és büszkén nézek végig az eredményen. Fantasztikus. Elégedetten csettintek a nyelvemmel, adok neki egy búcsúelőadást, és pá. Magammal viszem a sírba a nadrágját. Á, nem ám! Csak az ágyba, igazán lehetne boldogabb is. Ha a tartalmát tulajdonítanám el, az kissé fájdalmasabb lenne. Vagy épp ellenkezőleg. De tsss, még meghallja a gondolataimat, olyan hangosak. És ha egyébként is itt tartunk: az is hangos, ahogy lehuppan. Ennyit az alvásról.
Félkómámban felkacagok és erősebben szorítom magamhoz a ruháját, mielőtt még arra vetemedne, hogy ellopja tőlem. Vegyük úgy, letétbe helyezte, esetleg valami hasonló. Legalább kamatozik majd és megnő... Pfff...
Ezúttal tényleg, teljesen kirobban belőlem a nevetés, érzem, hogy könny szökik a szemeimbe. Megnő, hát persze. Kár, hogy ez nekem nem előny. Pedig lehetne. El is játszadoznék a gondolattal, ha nem lenne ennyire veszélyesen közel, és nem érezném, mennyire rossz ötlet amin kattogok. Csak indokot nem találok rá.
Továbbra is nevetve a hátam mögé dugom a nadrágját, a szabad kezemmel pedig megtámasztom magamat Mason feje felett. - Tudod, semmi sincs ingyen. Megadod az árát, vagy elvegyem? - vonom fel a szemöldököm. Elvégre a türelmemről és a nyugalmamról vagyok híres, megvárom, hogy eldöntse. - Kitalálod, mire gondoltam? Egészen... közel jársz hozzá, egészen. Kettőt tippelhetsz, szóval okosan.

words: 301 music: - note: -



Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Mason & Amy - Szellemszállás   Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimePént. Ápr. 18, 2014 12:47 am

Amy :3




De van.
Gondoltam magamban.
Semmi kétség jól éreztem magam az új öltözetemben is. Igaz nem az én stílusom és az elején még feszélyezett a helyzet, de ez mostanra megváltozott. Vágtam néhány hülye pofát is a forgás alatt, hogy viccesebb legyen az egész. Meg is lepődtem, hogy elhúzott a nadrágommal. Ha az állam tehette volna, már rég a földet verdeste volna. Időm viszont alig volt, hogy végig gondoljam. A lábaim maguktól cselekedtek és utána eredtem. A nagy puffanás hallatán egy kicsit megijedtem, de hallottam, hogy tovább ment szóval annyira nem lehetett vészes az az esés. Aztán ki tudja, lehet, hogy az alkohol hatására nem érezte az eredményét, na majd holnap.
Nem gondolkoztam, amikor beugrottam mellé. Ezzel az volt a célom, hogy felébresszem, nem akartam még aludni. Túlságosan is túlteng bennem az adrenalin. Elvettem volna tőle a nadrágomat, de ő kétségtelenül még magánál akarta tartani.
Volt egy két ötletem, hogy szedhetem el tőle. Viszont nekem annyi bátorságom nem igen akadt mostanában, ami felettébb zavart és ittas állapotban még jobban kihozta belőlem. Mit csinálhatnék, amivel elterelhetném a figyelmét?
Rendesen jártak az agytekervényeim, de semmi nem jött, talán az eltompultság érzete miatt, vagy, csak azért mert még sosem feküdtem Amy-vel egy ágyban és sosem nézhettem miként ficánkol mellettem. Ekkor esett csak le, hogy végig őt néztem mosolyogva. Amint észbe kaptam rögtön elfordítottam arcomat tőle. Tiszta bolondnak nézhetett azért, mert le sem vettem róla a tekintetem.
Az ablakon bevilágító holdat bámultam mind addig, amíg meg nem mozdult mellettem. Persze ez mind röpke idő alatt történt. Újra ráemeltem tekintetemet és meglepetten arckifejezéssel hallgattam, amit mondott.
Fizetni? Mit? Hogy? Mi van?
Belső kicsi Mason be pánikolt és legszívesebben elbújt volna, de egy másik Mason megállította. Nagyot nyeltem, tudtam, hogy mire gondol és egyáltalán nem tetszett az ötlete. Ittasak voltunk és ilyenkor ezek helytelenek két barát között. Ha megteszem és utána nem áll szóba velem? De ott van az is, hogy nem fog emlékezni. Sok kétely merült fel bennem, de amíg én agyaltam a testem újra mozdult.
- Fizetek. –mosolyodtam el majd jobb kezemmel végig simítottam arcélén egészen a füléig. Ott megálltam, eljátszadoztam egy tinccsel majd feljebb tornásztam magam és ajkaimat az övéire tapasztottam. Mind végig finom voltam, nem akartam tolakodó lenni ezért csak az apró puszinál maradtam. Miután véget vetettem a csóknak elhúzódtam tőle és arcát fürkésztem. Egészen gyönyörűnek láttam, ahogy megvilágította a hold. Aztán egyszer csak kattant valami és fejemben felvillant egy lámpa és egy felkiáltó jeles táblával ugrált valami rajzfilmfigura. Rögtön elhúzódtam tőle és végig simítottam hajamon kezemet.
- Bocsi, én nem… nem így akartam fizetni. .- fordultam el tőle. Nem akartam, hogy észrevegye az újonnan keletkezett pírt arcomon. Az már kínos lett volna számomra. Ennél többet meg amúgy sem tudtam volna kinyögni, ha akartam volna se.






Tick Of Time, fuhahaha:3


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Mason & Amy - Szellemszállás   Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimePént. Ápr. 18, 2014 9:00 am


Mason & Amy



Közel három percig fekszem a pihe-piha, rózsaszín álomfelhőcskéimben, mikor Mason beatomrobban mellém. Akaratlanul is elnevetem magam és még messzebb tartom a nadrágját, hogy véletlenül se érje el. Őt viszont jól láthatóan nem hozza lázba a téma, olyannyira nem, hogy már engem néz. Tudom, ez nem jelent semmit, ennek ellenére jól esik a bánásmód. Úgy figyel, mintha én lennék maga szép Heléna, sőt, talán tényleg azt is hallucinálja. Mindenképp megmagyarázná, miért fordul el olyan hirtelen. Ennyire szörnyű lennék? Pedig az imént állította, hogy minden jól állna.
Részben ezért ragaszkodom a fizetésért, és milyen jól teszem! Épp válaszolni akarok a beleegyezésére, mikor az arcélemre csúsztatja a kezét, végigsimít rajta... én pedig elveszek. A tekintetében, az érintésében, az ajkain és az ajkaiban. Miután véget ér a csók, szép lassan kinyitom a szemeimet, majd ismét szólásra nyitnám a számat. Aztán rájövök, hogy életemben először nem tudok mit mondani.
Amint szabadkozni kezd, a kezdeti döbbenetemet indulat váltja fel. Ezért nem smárolt le normálisan, mert komolyan nem is akart? Én hülye egy percig azt hittem, élvezi amit elkezdett, pedig tudhatnám, hogy az élvezet és én nem szerepelhetünk együtt fél mondatokon belül sem. Soha senki nem fog úgy szeretni.
- Miért? - kérdezek vissza vékony hangon. Remélem mire kijózanodok, ez is elmúlik, ugyanis jelenleg csak egyre rosszabb. - Most az egyszer azt kívánom, bár ne lennél ennyire őszinte - szipogom tovább, mielőtt hozzávágom a gatyáját. Duzzogva, lebiggyesztett szájjal felpattanok az ágyról és az ablakhoz sétálok. Kis ideig csak nézem a holdat és a csillagokat, aztán egyik pillanatról a másikra kitör belőlem a sírás. - Annyira gyönyörű! - Igen, ez az érzékenység biztosan az alkohol hibája. Fogalmam sincs, mi hat meg pár mini napban és egy világító gömbben. Arra viszont emlékszem hogy a hisztit a beájulós rész követi, szóval bárhogy is legyen, bármit is reagáljon, visszatipegek az ágyhoz és Mézihez bújok. Ha ő is álló helyzetbe tornázta magát az előbb, egyszerűen csak lerántom magamhoz - elvégre szükségtelen túlbonyolítani a dolgokat, nem igaz?

words: 324 music: - note: elég gagyi lett, de ezen is túl kell esni >.< sorry ♥



Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Mason & Amy - Szellemszállás   Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimeHétf. Ápr. 21, 2014 7:24 am

Amy :3




Most mindenki teljesen hülyének nézhet, hogy nem használtam ki életem legjobb lehetőségét. De én nem tartottam helyesnek ezt a fajta eljárást. Sokkal jobb szerettem volna, ha tiszta fejjel estünk volna át ezen.
Nehéz volt félbe szakítani a csókot. Hiszen puha ajkai megbabonáztak. Egy pillanatra elfelejtettem mindent, de aztán előjött az én szent énem és elfordultam tőle. Úgy éreztem, hogy teljesen kijózanodtam, hogy minden alkohol elpárolgott belőlem, de ez bizonyára nem így volt csak egy pillanatnyi zavar volt. Ezt pontosan onnan tudom, hogy megpróbáltam felállni, de már az előtt megszédültem, hogy megmozdulhattam volna.
Amint kiejtettem a szavakat a számon úgy bántam is meg őket. Utólag rájöttem, hogy nem úgy kellett volna fogalmaznom, de már késő volt. Félig meddig visszafordultam hozzá, hogy lássam az arcát és, hogy közbe tudjak szavaira koncentrálni. Láttam rajta, hogy rosszul esett neki az, amit mondtam. Már éppen szólásra nyitottam ajkaimat, amikor a nadrágom az arcomban landolt, majd az ágy rugózása egy pindurit feldobott. Leszedtem vállamról ruhám szárát aztán a földre dobtam. A fene se kívánta most ezt ide.
- Félre értesz én… - kezdtem bele halkan majd abba is hagytam, mert nem találtam a szavakat. Mosta valahogy nem jött semmi. Pedig annyi mindent mondtam volna neki, de agyam meggátolt azzal, hogy nem jutottak eszembe a megfelelő szavak. – Sajnálom. –motyogtam majd, kívánsága hallatán lehajtottam fejemet és bűnbánó arccal bámultam a földet. Bűntudatom volt, nem állt szándékomban megbántani őt. Bele kellett volna mennem, azzal nem ártottam volna neki. Most pedig…
Felemeltem fejemet és őt néztem újra. Nem mozdultam helyemről, egyszerűen képtelen voltam. Minden végtagom zsibbadt a fejem fájt és még mindig forgott velem a világ. Néha még a látásom is homályos volt, de ahogy Amy-t néztem, őt mindig élesen láttam. Meg merném kockáztatni, ahogy a hold megvilágította az arcát úgy lett szebb és én úgy szerettem bele még jobban. Igen kimondtam, igaz magamban, de megtettem.
Ez után már csak arra lettem figyelmes, hogy újra fekszem és mellettem Amy volt. Nem hittem volna, hogy ezek után még hozzám fog bújni. Őszintén meglepett. De nem tehettem mást, nem húzódhattam el tőle. Óvatosan magamhoz húztam majd belepusziltam puha hajába.






Down the Away complete, gagyi lett a fejed. <3


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Mason & Amy - Szellemszállás   Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitimeHétf. Ápr. 21, 2014 8:48 am


Mason & Amy



Kezd komolyan zavarni, hogy ennyire csapongóak az érzelmeim, de képtelen vagyok bármit is tenni ellene. Tipikusan olyan tény, amit nem lehet megmásítani... Mondjuk ezer éve kitartóan hangoztatom, hogy lehetetlen nem létezik, szóval egyem a fejemet, rendesen be lehetek állva, ha ellentmondok magamnak. Főképp mert azt se tudom, konkrétan mennyire vagyok részeg. Szííváás.
Követelem a csókomat - hiába, emiatt pedig akkora hisztériát csapok, mint egy kislány, miután elveszik a játékát. Persze, elképzelhető, hogy csak nekem tűnik olyan mértéktelennek, ugyanis a legkisebb zajtól is majd' szétmegy a fejem. Mi lesz reggel? Ah, pápá csodás kilátások. A lényeg, hogy szépen elvonulok, mielőtt mondanék valami baromságot. Oké, még nagyobb baromságot az eddigiekhez képest. Különben is kezdem rosszul érezni magam, szinte látom a szemem előtt, milyen bűnbánó arcot vág Mason a jelenet után. Pedig ő igazán nem tehet róla, senki se tehet róla, senki se tehet semmiről. Csak hagyjanak élni és szeressenek végre. Ennyit kérek.
Tudom, néz, amint visszasurranok hozzá és berántom az ágyba. Megint olyan félreérthető a pillantása, úgy figyel, mintha... de visszautasított, én pedig tiszteletben tartom. Egyébként sem akarnék tőle semmi komolyat, gondolom. Majd józanon gondolkozok, ha eszembe jut, hogy jééé ilyen is történt.
- Ne haragudj - motyogom a mellkasába, mikor pedig belepuszil a hajamba, megkönnyebbülten elmosolyodok. - Szeretlek. Te vagy a legjobb barát a világon.
Gyengéden végigsimítok párszor a vállán, majd a hátát kezdem el cirógatni. Mindig olyan édes, viszont sosem tudtam, hogyan viszonozzam. Tudom, nem kérne ilyesmit, de igazán szeretnék meghálálni mindent, amit értem tett és tesz. Na meg tenni fog. Mert abban biztos lehet: nem engedem csak úgy el.
- Holnap Mézi nap lesz. Azt csinálunk majd, amit te szeretnél, és akkor, amikor te szeretnéd. Becsszó. Nem felejtem el. Akár kezdhetnél is... gondolkozni... rajta...
Ásítok egy hatalmasat - olyan Amysen idiótán -, aztán még közelebb fészkelem magam Mézihez, még szorosabban ölelem magamhoz, és másodpercek alatt elsötétül előttem a világ.

words: 310 music: - note: nyu ♥



Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Mason & Amy - Szellemszállás   Mason & Amy - Szellemszállás Icon_minitime



Vissza az elejére Go down
 

Mason & Amy - Szellemszállás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
FEEL THE DIFFERENCE :: Befejezett, lezárt játékok-