HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
» Lin & Cole kalandjai a szárnyas vadkanban
Pént. Jún. 13, 2014 10:28 pm by Belinda Wictikers

» Kiruccanás az erdőbe - Cole & Lin
Hétf. Május 19, 2014 7:08 am by Belinda Wictikers

» Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~
Szomb. Május 17, 2014 8:51 am by Leah Winter

» Hayley & Seth - Folyosók
Pént. Ápr. 25, 2014 12:58 am by Vendég

» Találj rám
Csüt. Ápr. 24, 2014 1:11 am by Hayley-Rose Mallory

» Nickole & Eric - Tiltott Rengeteg
Szer. Ápr. 23, 2014 9:15 am by Nickole Smith

» Audrey & Hestia - Három Seprű
Kedd Ápr. 22, 2014 5:20 am by Vendég

» Mason & Amy - Szellemszállás
Hétf. Ápr. 21, 2014 8:48 am by Vendég

» Cole & Hestia - Hálókörlet
Pént. Ápr. 04, 2014 9:48 am by Vendég

» Csillagvizsgáló
Csüt. Márc. 27, 2014 5:59 am by Vendég


Share | 



 

 Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
avatar Griffendél
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 18
ϟ Reagok : 17
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 31.
ϟ Kor : 21


TémanyitásTárgy: Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~   Szomb. Május 17, 2014 7:18 am

Leah :]
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -




Nagyon ellehettem merülve a zenélésbe, ha azt sem vettem észre, hogy valaki az ajtóban ácsorgott. Vagy nem is a zene volt rám ilyen hatással, hanem a gondolatim? Kívülről nem láthatta a jövevény mennyire el voltam a gondolataimmal, hiszen énekeltem játszottam mindent csináltam csak éppen nem bambultam. De igenis belül úgy megrohamoztak, hogy az már szinte fejfájást okozott. Ilyenkor szokott az lenni, hogy túlságosan is felizgatom magam és rohamot kapok. Tudjátok újonnan kiderült, hogy hajlamos vagyok, ilyen nem tudom milyen rohamokat kapni csak úgy. Az orvosok furcsállták is, de valahogy engem nem izgatott fel a dolog. Sok bájitalt kaptam rá szóval biztonságban éreztem magam. Egészen mostanáig. A fejem egyre jobban hasogatott. Olyan volt, mintha 1000+1 tűt szurkálnának bele másodpercenként. Félelmetes volt, de nem mutattam ki mennyire fájt, inkább játszottam tovább, majd amikor a leányzó megköszörülte a tokát felkaptam a fejem. A fájdalom azonban nem múlt el csak enyhült.
Alaposan végig mértem tetőtől talpig. Ami rögtön szembetűnt, hogy ugyanúgy vörös volt, mint én. Ez tetszett, végre nem éreztem magam különcnek. Attól, hogy Ron és a családja olyan menők lettek az iskolában én még különcnek számítottam a szeplőim miatt.
Kétszer végig futtattam szemeimet rajta és rá kellett jönnöm, hogy én látásból ismertem őt, hiszen háztársak voltunk. Nem emlékeztem rá, hogy beszéltem e vele már, de abban biztos voltam, hogy háztárs és még évfolyamtársnak is mondtam volna, de abba már nem voltam tuti.
Egy pillanatra lehunytam szemeimet, majd a gitárt is leemeltem magamról. A hangszert lefektettem magam mellém majd felálltam és egy széles mosolyt erőltettem az arcomra.
- Üdv szerény búvóhelyemen! Miben segíthetek elveszett lélek? –üdvözöltem barátságos hangon. Már is közvetlen voltam vele, amit megfogadtam, hogy nem fogok az lenni, de hát én már csak ilyen vagyok a jó/rossz szokásaimmal nem tudtam felhagyni.
- Mason vagyok, de mintha ismernélek. Véletlenül nem Griffendél? –hangom tele volt lelkesedéssel és jó kedvvel. Pedig aztán az utóbbi nem igazán volt rám jellemző az elmúlt pár órában.






rock me mama @ blurredcolors




A hozzászólást Mason Harrington összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Május 17, 2014 8:10 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar Griffendél
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 8
ϟ Reagok : 13
ϟ Felvétel időpontja : 2014. May. 08.


TémanyitásTárgy: Re: Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~   Szomb. Május 17, 2014 7:48 am


Mason & Leah

Huuu, ugye megijedtél?

Gyakran nem is szándékosan szegem meg a szabályokat. Csak...megtörténik. Talán a tudatalattim teszi. Nem tudom. De az bizonyos, hogy ma igenis szándékosan fogok lemenni a faluba. Még tegnap elhatároztam magam, miután két napig el sem mosolyodtam. Valami volt a levegőben. Nem nevettem a vicceken, se semmi. Így gondoltam, jót fog tenni egy kis kiruccanás. De mivel nem akartam, hogy a Griffendél a héten harmadjára is pontokat veszítsen miattam, úgy gondoltam, a legtanármentesebb hely a szellemszállás lesz.
Korán kidobott az ágy, és mivel nem sikerült visszaaludnom, a szokásosnál jóval korábban mentem le reggelizni. Még csak elszórva lézengett a Nagyteremben egy-két gyerek. A szemük alatti sötét karikákból ítélve ők is alvási gondokkal küszködtek. Komótosan fogyasztottam el az ételt, majd elindultam a faluba. Rggel lévén elég hűvös volt az idő, így fázósan összébb húztam magamon a pulóveremet. Hamar a szellemszálláshoz értem, majd bemásztam a kerítésen. Miután körbejártam a házat, az egyik földszinti szobában állapodtam meg.
Azt se tudom, mennyi idő telt el, miközben ott ücsörögtem, és zenét hallgattam a kis lejátszómon. Egy idő után azonban lemerült, így hát csendben gondolkodtam. Egészen a gondolataimba merültem, így nem hallottam meg a padló reccsenését, és a szívbaj jött rám, mikor egy egér beleharapott a lábamba.
- Te rohadt dög! - morogtam, majd a lábaimat masszírozva ismét a gondolataimba merültem.
Eszembe jutott, hogy mennyire régen beszéltem utoljára Jonathannal, és szidtam is magam ezért. Aztán hirtelen zeneszót hallottam az emelet felől. Mi a fene? Úgy látszik, ma ilyen süket napom van. Lassan, hang nélkül elindultam fel az emeletre. Közben elkezdett énekelni, és meg kellett magamban állapítanom, hogy nem is olyan rossz a hangja - legalábbis az enyémnél jobb. Mikor megtaláltam a szobát, amelyikben a valaki volt, az ajtófélfának támaszkodva megálltam. Annyira belemélyedt a gitározásba, hogy észre sem vett addig, amíg meg nem köszörültem a torkomat.



••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Words: - ✔ Music: - ✔ Note: - ✔ © (Kicsit átalakítva)


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar Griffendél
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 18
ϟ Reagok : 17
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 31.
ϟ Kor : 21


TémanyitásTárgy: Re: Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~   Szomb. Május 17, 2014 8:12 am

Leah :]
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -




Nagyon ellehettem merülve a zenélésbe, ha azt sem vettem észre, hogy valaki az ajtóban ácsorgott. Vagy nem is a zene volt rám ilyen hatással, hanem a gondolatim? Kívülről nem láthatta a jövevény mennyire el voltam a gondolataimmal, hiszen énekeltem játszottam mindent csináltam csak éppen nem bambultam. De igenis belül úgy megrohamoztak, hogy az már szinte fejfájást okozott. Ilyenkor szokott az lenni, hogy túlságosan is felizgatom magam és rohamot kapok. Tudjátok újonnan kiderült, hogy hajlamos vagyok, ilyen nem tudom milyen rohamokat kapni csak úgy. Az orvosok furcsállták is, de valahogy engem nem izgatott fel a dolog. Sok bájitalt kaptam rá szóval biztonságban éreztem magam. Egészen mostanáig. A fejem egyre jobban hasogatott. Olyan volt, mintha 1000+1 tűt szurkálnának bele másodpercenként. Félelmetes volt, de nem mutattam ki mennyire fájt, inkább játszottam tovább, majd amikor a leányzó megköszörülte a tokát felkaptam a fejem. A fájdalom azonban nem múlt el csak enyhült.
Alaposan végig mértem tetőtől talpig. Ami rögtön szembetűnt, hogy ugyanúgy vörös volt, mint én. Ez tetszett, végre nem éreztem magam különcnek. Attól, hogy Ron és a családja olyan menők lettek az iskolában én még különcnek számítottam a szeplőim miatt.
Kétszer végig futtattam szemeimet rajta és rá kellett jönnöm, hogy én látásból ismertem őt, hiszen háztársak voltunk. Nem emlékeztem rá, hogy beszéltem e vele már, de abban biztos voltam, hogy háztárs és még évfolyamtársnak is mondtam volna, de abba már nem voltam tuti.
Egy pillanatra lehunytam szemeimet, majd a gitárt is leemeltem magamról. A hangszert lefektettem magam mellém majd felálltam és egy széles mosolyt erőltettem az arcomra.
- Üdv szerény búvóhelyemen! Miben segíthetek elveszett lélek? –üdvözöltem barátságos hangon. Már is közvetlen voltam vele, amit megfogadtam, hogy nem fogok az lenni, de hát én már csak ilyen vagyok a jó/rossz szokásaimmal nem tudtam felhagyni.
- Mason vagyok, de mintha ismernélek. Véletlenül nem Griffendél? –hangom tele volt lelkesedéssel és jó kedvvel. Pedig aztán az utóbbi nem igazán volt rám jellemző az elmúlt pár órában.






rock me mama @ blurredcolors


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar Griffendél
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 8
ϟ Reagok : 13
ϟ Felvétel időpontja : 2014. May. 08.


TémanyitásTárgy: Re: Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~   Szomb. Május 17, 2014 8:51 am


Mason & Leah

Huuu, ugye megijedtél?

Miközben végigmért, én is szemrevételeztem őt. Ismerősnek ismerős, meg kell hagyni. Talán ő is Griffendéles. Ember legyen a talpán, aki az egész bagázst meg tudja jegyezni. Heted-, de legalább hatodévesnek mondanám. Akkor pláne nem csodálkozom, amiért nem sűrűn látom. A RAVASZ felkészítőkön már annyira szét van szórva az összes ház, hogy csoda, ha griffendélessel járok órára. Inkább hetedéves - tűnődtem tovább. Volt benne valami plusz, mintha régebbről ismerném, mintha régebben egyszer lett volna valami közünk egymáshoz... De nem akart beugrani.  
A Szellemszállás mindig is poros helynek számított. Így nem csoda, ha most sem volt patyolat tiszta. Nem is számítottam másra. De a mozdulattól, ahogy a fiú felállt, rengeteg por kezdett szállni a levegőben, és piszkálni kezdte az orromat.
- Akkor én pedig köszöntelek a...a...ha...HAAAPCII - tüsszentettem bele a mondat kellős közepébe. - Bocsi... szóval én pedig köszöntelek a kettes számú búvóhelyemen! - rándult felfelé a szám sarka.
Na igen... A Rengetegbe gyakrabban jártam, mint a Szellemszálláson. Ötödikben hármas számúként még becsatlakozott a Szükség Szobája is. Mondjuk azt egy manó árulta el nekem egy konyhában töltött délutánon.
A bemutatkozását hallva ismét elfogott az az érzés, hogy valahonnan régebbről - talán harmadikból - ismerem.
- Igen, Griffendél, hetedik évfolyam, Leah Winter, személyesen - mutatkoztam be mosolyogva, és felé nyújtottam a kezemet.
Egy kérdés: a szobatársaimnak napokig nem sikerült mosolygásra bírniuk, egy új ember megismerése miatt pedig azonnal mosolygok?! Oké. Ez tök logikus.



••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Words: - ✔ Music: - ✔ Note: - ✔ © (Kicsit átalakítva)


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~   



Vissza az elejére Go down
 

Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
FEEL THE DIFFERENCE :: Befejezett, lezárt játékok-