HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
» Lin & Cole kalandjai a szárnyas vadkanban
Pént. Jún. 13, 2014 10:28 pm by Belinda Wictikers

» Kiruccanás az erdőbe - Cole & Lin
Hétf. Május 19, 2014 7:08 am by Belinda Wictikers

» Huuu, ugye megijedtél? ~Leah&Mason~
Szomb. Május 17, 2014 8:51 am by Leah Winter

» Hayley & Seth - Folyosók
Pént. Ápr. 25, 2014 12:58 am by Vendég

» Találj rám
Csüt. Ápr. 24, 2014 1:11 am by Hayley-Rose Mallory

» Nickole & Eric - Tiltott Rengeteg
Szer. Ápr. 23, 2014 9:15 am by Nickole Smith

» Audrey & Hestia - Három Seprű
Kedd Ápr. 22, 2014 5:20 am by Vendég

» Mason & Amy - Szellemszállás
Hétf. Ápr. 21, 2014 8:48 am by Vendég

» Cole & Hestia - Hálókörlet
Pént. Ápr. 04, 2014 9:48 am by Vendég

» Csillagvizsgáló
Csüt. Márc. 27, 2014 5:59 am by Vendég


Share | 



 

 Kyra and Blaise . We love each other

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
avatar Inaktív
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 38
ϟ Reagok : 27
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 15.


TémanyitásTárgy: Kyra and Blaise . We love each other   Szer. Aug. 21, 2013 5:33 am

Kyra and Blaise




Felébredek, felülök az ágyban, megdörzsölöm a szememet, és körbenézek. Sötét van, a Hold fénye besüt a tágra nyitott ablakokon, de még így is sötét van. Alig látok valamit a félhomályban. Én fekszem belül, mellettem pedig Kyra alszik az aranycikeszes pizsamámban. Az a kedvenc pizsamám, de mivel Kyránál nem volt semmi ilyesmi, megengedtem, hogy abban aludjon, nekem jó a póló. Melegem van. Lerúgom magamról a takarót és hasra fordulok. Lehunyom a szememet, próbálok visszaaludni. Számolgatom magamban a kentaurokat. Egy kentaur, kettő kentaur, három kentaur, négy kentaur… harmincöt kentaur … 98 kentaur. Nem tudok visszaaludni. Nem megy, nem vagyok álmos. Megint megfordulok, nézem a mellettem fekvő lányt, ahogy mélyen, nyugodtan alszik. Eszembe jut a mai nap. Ő és a családját meginvitáltuk egy nyár esti ebédre. Kyra meg én nagyon jól eljátszadoztunk. Azt játszottuk, hogy én vagyok a hős lovagja, ő pedig a gyönyörű boszorkány akit csapdába csalt egy auror. Nekem kellett megmentenem. Kint játszottunk az erdőben, egy kis kunyhóban. Félelmetes volt, de izgalmas. Kyra sikolya messze szállt, mikor megijesztettem. Vicces volt. Aztán pedig a kis patakban ugráltunk. Csurom vizesek és sárosak lettünk. Kyra gyönyörű, hófehér ruhája a nap végére szürke és zöld lett a kosztól, és a játszadozástól. Szépen fonott, méz szőke haja kibomlott, levelekkel és gallyakkal lett tele. Én sem néztem ki jobban. A nadrágom elszakadt, a térdemet felhorzsoltam, a ruhám tiszta víz lett. De legalább jól szórakoztunk. Lilt magunk mögött hagytuk, és ketten eljátszadoztunk. Egész nap. Csak vacsorára kerültünk elő, addigra már mindketten megéheztünk. Sült bárányhúst ettünk. Anya meg is jegyezte, hogy úgy ülünk egymás mellett, mint a szerelmesek. Persze kinevettük, és fújjogtunk. Szerelem? Ugyan! Az a nagyoknak való! A felnőtteknek.

- Kyrah! - ébresztgetni kezdem. Suttogok, a haját simogatom, nem akarom megijeszteni. - Kyraaaah.. - Simogatom szőke haját, és szólongatom. Ő és én kikönyörögtük a szüleinél, hogy had aludjon itt nálunk. Geller mama és papa, hogy mondhatna nemet kislányuk nagy szemeinek, ha olyan jól érzi magát? Meg hát régóta ismeri egymást a két család. Ismerem a lányt, mióta az eszemet tudom. Mindig jókat játszottunk együtt. Ha itt volt, mindent együtt csináltunk. Még pisilni is együtt járunk!

Megébred, az arcomra pedig kiül egy hatalmas nagy vigyor. Már egyáltalán nem vagyok álmos, inkább feldobott. Sikerült felébresztenem, ami azt jelenti, hogy jöhet a móka. Azt csinálunk amit akarunk. Éjszaka van, rajtunk kívül mindenki alszik, tehát nincsenek szabályok. Amit a szülők – jelen esetben egy, az anyukám – nem tudnak, az nem fáj nekik.
- Még mindig meg akarod nézni a lovakat? Este anya nem engedte, mert sötét van, de most ő alszik, szóval ha akarsz elmehetünk. - Vonom meg a vállamat enyhe mosollyal az ajkaimon. Van vagy tizenkét lovunk. A mén nincs olyan messze, csak a lovász fiú lakik ott a családjával, ők nem fognak ránk szólni.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar Mardekár
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 64
ϟ Reagok : 41
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 15.


TémanyitásTárgy: Re: Kyra and Blaise . We love each other   Szer. Aug. 21, 2013 7:15 am




Blaise And Kyra


Már a napját sem tudom, mikor aludtam utoljára ilyen jól. Tényleg kimerültem, de ez nem csoda. Mindig így járok, ha Blaise-éknél töltöm a napot. Apa persze mindig rossz szemmel néz ránk ilyenkor, de nem értem miért. Én csak játszok a barátommal. Ez miért baj? Blaise a legjobb barátom és ő lesz a férjem ha majd felnövünk. Ezt már elterveztük, bár nem tudjuk mi mivel jár, de a szüleink is boldogok egymás mellett, ahogy mi is. Ennyi pedig elég hozzá nem? Ez a lényege a házasságnak, legalábbis anya szerint. De úgy érzem, hogy valamit eltitkol előlem, mert ha rákérdezek arra, hogy mit szoktak csinálni akik házasok, elpirul és annyit mond, hogy játszanak.
Álmomban is vissza-vissza tér a mai nap minden emléke. Teljesen összekoszoltam a vadonatúj ruhácskámat. De majd anya kitisztítja. Olyan ügyesen tünteti el a foltokat. Ha nagy leszek, akkor olyan szeretnék lenni, mint amilyen anya is. Csodálat nő és felnézek rá.
Mocorogni kezdek az ágyon, mikor érzem, hogy valaki megérinti a fejemet, a hajamat. Elmosolyodok. Szeretek így ébredni és mikor itt alszok, akkor Blaise állandóan így kelt fel. Legyen éjszaka, vagy nappal. Ha éjjel teszi, akkor mindig rosszban járunk. Titokban rosszalkodni a legmókásabb, mert a felnőttek nem tudnak beleszólni, hogy nem tehetjük, ne menjünk oda és minden hasonló. Nem értik, hogy mit élvezünk ebben. De felnőttek ... semmit nem tudnak a játékokról.
Lassan nyitom csak ki a szemem, majd rámosolygok a mellettem fekvő fiúra. Kék szemei még a sötétben is ragyognak. Nagyon tetszik. Megigazítom magamon az aranycikeszes pizsamát, amit kölcsönkaptam. Nem terveztem azt, hogy itt maradok estére is, így nem hoztam a sajátomat. Szeretem az ő pizsamáját is, olyan jó illata van.
- Blaise ... - pislogok nagyokat, hogy kimenjen az álmosság a szememből, majd közelebb csúszok hozzá. Ötletét hallva az én arcomra is széles vigyor ült ki.
- Persze hogy meg akarom nézni őket. - szeretem a lovakat. Felültem az ágyon, szemeim csillognak az izgatottságtól. Megint tilosban fogunk járni és nem jön rá senki. Bibibii, kijátsszuk a szülőket.
- De ez is a titkaink közé fog tartozni, ugye? - nyújtom felé a jobb kezemet ökölbe szorítva, csak a kisujjam van kinyújtva kissé behajlítva. Apa biztos megbüntetne, de anya meg elnéző lenne vele. Sokszor azt érzem, hogy apa nem örül annak, hogy közel kerültem a Zambini fiúhoz. Nem tilthat el tőle, az a legjobb, na meg jövőre mindketten a Roxfortba fogunk járni. Ő a Mardekárba és ... valószínűleg én is. A szüleim is odajártak, a nagyiék is, így velem sem lehet másképp.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar Inaktív
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 38
ϟ Reagok : 27
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 15.


TémanyitásTárgy: Re: Kyra and Blaise . We love each other   Pént. Aug. 23, 2013 12:39 am

Kyra and Blaise




Visszamosolygok. Nézem ahogy Kyra ébredezik. A szemei még álmosak, de máris csillognak. Nagyon szeretem nézni a szemét, meg a haját, mert olyan szép mindkettő. Ragyogó és fényes. Elvarázsol az illata. Finom mézes barack illata van, olyan amitől kiráz a hideg akárhányszor csak megérzed. A hajának mindig ilyen finom illata van, történjen akármi, neki akkor is mézes barack illata van.
Rávigyorgok, mikor közelebb csúszik hozzám. Szeretem hogyha közel van, szeretem azt ha megölel, vagy hozzám bújik. Anya szerint egészen különleges a mi kapcsolatunk. Azt mondja, hogy olyan bensőséges. Nem tudom, hogy ez mit jelent, de biztos valami nagyon jót, mert amikor anya ezt mondta mosolygott. Azt is mondta, hogy nagyon illünk egymáshoz, meg azt, hogy büszke rám, mert mindig olyan figyelmes vagyok Kyrával. Szerintem ő olyan, mint Lilian gyönyörű porcelánbabái. Azoknak is szőke hajuk van, meg olyan a szemük mint neki. Csak nincsen finom illatuk, de mindig szép ruhában vannak, mint Kyra.
- Ez a mi titkunk marad, megígérem! - Lenézek a kezére, majd kisujjamat beakasztom az övébe. Jóérzés, mikor a kezünk összeér. Meleg keze van, és puha, simogatja a bőröm.

Elhúzom a kezemet, majd kimászok az ágyból. Várakozva nézek Kyrára, hogy ő is tegye ugyan ezt.
- Vedd föl a papucsom, én megyek mezítláb! - Megvárom amíg kimászik az ágyból, majd a kezéért nyúlok. Ha engedi megfogom a jobb kezét, ha pedig nem akkor csak megvonom a vállam és elindulok.
- Halkan kell lennünk, különben meghallanak! - Suttogok közel hajolva Kyra füléhez. Megint érzem azt a finom illatot, és megint kiráz tőle a hideg. Muszáj volt ezt elmondanom neki, mert nagyon hangosan szokott kacarászni. Nagyon szép hangja van. Csilingelő a nevetése. Nagyon szeretem hallgatni. Azt is szeretem amikor mindenről fecseg, és nem tudja abbahagyni. Mert amúgy ő nagyon sokat tud beszélni, hogyha éppen nem alszik. Általában nem tudja befogni. Igen nehéz mellette szóhoz jutni, de ez így pont jó.

Kinyitom a szobám ajtaját, kilesek, majd kilépek. Amerre haladunk, arra fellobbannak a fáklyák, jelezve utunkat. Megvilágítanak mindent, a falakat, a tárgyakat és a képeket a falon.
A bejárati ajtóhoz érünk, lenyomom a kilincset, és … nem nyílik.
- Bezárták éjszakára, én meg nem tudom kinyitni.. - Suttogom, majd bocsánatkérően lebiggyesztem az ajkamat. - Az ablakon kell mennünk! - Mutatok a legközelebbi felé. Előtte pont van egy kis asztalka, ha arra felállunk, ki tudunk mászni. Elbír minket az a kis asztal. Kyra nagyon könnyű, mindig érzem amikor lefekvés előtt birkózunk. Azt szoktuk játszani. Általában én győzök, de néha hagyom őt is nyerni. Legyen csak erős boszorkány belőle!
- Én mászok ki előbb, aztán te jössz, és majd elkaplak! - Már az ablak előtt állunk. Én az asztalon vagyok, ujjaimmal az ablak fogantyújához nyúlok, elfordítom, majd kinyitom az ablakszárnyakat.
- Szólok ha jöhetsz, addig maradj itt! - Adok az arcára egy puszit, mintha valami veszedelmes kirándulásra mennék. Mintha épp egy sárkánnyal készülnék megküzdeni. Neki és nekem nagy a képzelőerőnk, mindig ilyeneket szoktunk játszani.
Felmászok az ablak keretre, megkapaszkodom két oldalt, és ugrok. Nincsen olyan messze a talaj, de nem kényelmes az érkezésem. Sikerül lábra esnem, megtámaszkodni a karomon. Elfintorodok. A lábamnak ez nem esett jól.
- Jöhetsz! - Kiáltok be halkan, de mindeközben egy pillanatra sem gondolok arra, hogy hogyan is fogunk majd visszajutni.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar Mardekár
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 64
ϟ Reagok : 41
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 15.


TémanyitásTárgy: Re: Kyra and Blaise . We love each other   Szomb. Aug. 24, 2013 7:04 am




Blaise And Kyra


Nagyon aranyos Blaise. Kedvelem őt és az anya is. Ezt honnan tudom? Ő mondta a múltkor, hogy csak azért hagyja, hogy itt aludjak, mert bírja Blaise-t és a Zambini családot is. Sűrűn összesustorognak az anyuék az udvaron, miközben minket néznek, vagy amikor fürdés után, még fogócskázunk kicsit, ami birkózásba csap át. Olyankor én vagyok a nagy és erős boszorkány, B meg egy gonosz auror. Jól játssza a szerepét, elég hatásos, de remélem, hogy nem lesz a jövőben az. Már el van tervezve a jövő, méghozzá az, hogy a felesége leszek.
Bizony. Lesz egy olyan nagy kastélyunk, mint amilyen a babáimnak a babaházam otthon a padláson. Feltetettem apával oda, hogy ha valaki átjön hozzám, akkor lássa, hogy már nagy lány vagyok és nem egy kislány, aki még babázik. Így csak titokban szoktam a babákkal szerepeset játszani, de azt is csak akkor, mikor sikerül felosonnom. Apa árgus figyelme mellett nagyon nehéz.
Nem értem miért néz rám olyan furcsán. Pont úgy, mint a piacon szokták az emberek a portékákat. De ugye csak azért, mert figyelemmel követi, hogy cseperedek fel. Biztos ez az igaz és én buta vagyok még a felnőttek dolgaihoz. Ők mint furák. Igen. Ez lehet, hogy a múltkor is megszidott, meg megpusziltam Blaiset a száján. De az csak puszi volt, nem igaz? Mindig ezt látjuk, akkor nekünk miért nem szabad? Még büntit is kaptam miatta. De tetszett. Mármint nem a bünti, azt nem szeretem.
Ígérete megnyugtat és el is mosolyodok, mikor összeakasztjuk kisujjainkat. Bízok benne, tudom, hogy ez tényleg a mi titkunk marad, mint eddig megannyi rosszaság is. Négykézláb kimászok az ágyból, majd megállok mellette.
- Biztos?De ha megsérted a lábad miattam, sírni fogok. - nagyon komolyan mondom. Képes vagyok elsírni magam, ha valami fáj neki. Aranyosnak találják, de ijesztő, mikor könnyek vannak a szemeibe, de nagyfiú és nem akar sírni. Meg az is, mikor bibis lesz és vérzik. Nem szeretem, mikor beteg. Mármint nem őt nem szeretem, hanem a betegséget. De majd nagy leszek és kijárom a Roxfortot, ápolónő leszek, vagy orvos, hogy meggyógyítsam.
Megfogom a kezét, amit felém nyújt és közelebb megyek hozzá. Mindig félek ilyenkor picit, de olyan izgalmas. Szabad kezemet a számra teszem és visszafolytok egy kuncogást. Én igyekszek halk lenni, de mindig megnevettet. Vicces és kész. A lehető leghalkabban lépkedek mellette a folyosókon, közbe mindig hátra-hátra tekintgetek, hogy nem jön-e utánunk senki. Újabb kaland a sötétben. Simán eljutunk a bejáratig, ahol sajnos nem tudunk tovább haladni.
- Miért zárták be? - suttogom közelebb hajolva, hogy tényleg ne hallja meg senki sem, csak ő. Nagyon szeretném látni a lovacskákat. Olyan szépek és olyan gyorsan szaladnak. Huss. Ijedten nézek az ablak felé. Olyan magasan van. Persze bentről könnyen felmászhatunk, de le is kell ugrani. Én ... félek a magasban. Megszaporodik a szívverésem és igyekszek túl lépni a félelmeimen. Még Blaise nem szeretne, ha megtudná, hogy legyűr a magasság. Nem fog!
- De én nehéz vagyok. Nézz csak rám ... - jó érzés hallani, mikor bókol és szépeket mond nekem. Olyankor mindig izgatottabb vagyok valamiért.
Figyelem ahogy felmászik az ablakba, majd kiugrik. Megijedek, mikor tompa puffanást hallok. Gyorsan felmászok az asztalka tetejére és kikukucskálok. Mikor hallom, hogy megszólal, megkönnyebbülök, majd én is felülök az ablakpárkányra. Remegnek a kezeim, és a lábaim és a gyomrom és ... azt hiszem szédülök is. Erősen kapaszkodok és nem merem elengedni. Becsukom a szemem is, hogy ne lássam milyen mélyen van alattam a föld.
- Blaise ... nem megy, én nagyon félek ... Tériszonyom van. - zavarba jövök és arcom kipirul. Jó hogy becsuktam a szemem, mert biztos furán néz rám.





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar Inaktív
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 38
ϟ Reagok : 27
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 15.


TémanyitásTárgy: Re: Kyra and Blaise . We love each other   Kedd Aug. 27, 2013 2:06 am

Kyra and Blaise




Én nagyon szeretem Kyrát, és anya szerint ő is nagyon szeret engem. Anya azt mondja, hogy nagyon különleges ami kapcsolatunk, és ő nem tudja, hogy ez hogyan is alakult ki. Van egy csomó képünk még egészen kiskorunktól kezdve, amin Kyra meg én vagyok. Szinte az összesen ölelkezünk, vagy fogjuk egymás kezét. Nekem Kyra olyan, mintha a testvérem lenne, vagy már az én feleségem – csakhogy, ez nem lehetséges, mert hát még nem mehetünk templomba, hogy összeházasodjunk, pedig ha nagyok leszünk akkor rögtön összeházasodunk - szinte mindig mellettem van, jóban és rosszban, és mindig sír ha nekem valami bajom van. Anya szerint ez nagyon édes. Szerintem is. Nagyon szeretem Őt, mert Ő is szeret engem. Amikor egyszer sárkányhimlős voltam, akkor eljöttek hozzám, mert Kyra már volt ilyen beteg, és Kyra egész nap ott feküdt mellettem, mesélt meg odahozta a játékaim, hogy tudjunk játszani. Ápolt is, vizes ruhát rakott a homlokomra, meg puszilgatott, és sütött nekem sütit az anyukájával. Ha a sütik nem tudnának megromolni, akkor még mindig meglenne belőle egy darab.
- Azért, hogy éjszaka ne tudjon bejönni senki sem. - Suttogok, amikor az ajtó előtt állunk. Aztán átmegyünk az ablakhoz. Kyrára nézek, amikor azt mondja, hogy nézzek rá. Általában mindig megteszem amit szeretne, de ő sosem ugráltat. Mindig szépen kér, nem szokott sűrűn parancsolgatni, csak ha olyat játszunk.
- Ki mondta ezt neked? - Ráncolom a szemöldökömet, és újra végignézek rajta. - Szerintem nem vagy kövér. Millicent kövér, de te nem vagy az. Megverem aki csúfol téged! - Bizonygatom neki. Őt senki sem csúfolhatja, különben velem gyűlik meg a baja!
- Szerintem te nagyon szép vagy. Szép a hajad, meg a szemed, meg szépek a fogaid.. - Próbálok neki szépeket mondani, de nem is tudom, hogy mit is kell. Nekem nincsen apukám, sosem tanította, hogy mit kell mondani egy lánynak, anya.. ő meg anya. Szerinte mondjam azt amit gondolok. Persze amikor megmondtam Liliannek, hogy csúnya, és sírni kezdett, akkor anya leszidott. De ilyet sose mondanék Kyrának, mert ő nem kövér, de még csak nem is csúnya. Olyan szép, mint egy igazi hercegnő, szebb mint a mesekönyvekben.
Én hamarosan már kint is vagyok. A lábam alatt hideg és vizes a fű. Jól tettem, hogy oda adtam neki a papucsomat, legalább az ő lába nem fog fázni, és nem lesz koszos. Az anyukája szerint ő egy úri kislány, sohasem lenne szabad koszosnak lennie. Pedig ha együtt játszunk a ruhácskája általában mindig koszos ha együtt játszunk. Olyankor csúnyán néznek rá, de én mindig azt mondom, hogy miattam van, mert én mondtam, hogy játszunk. Nem szeretem ha miattam rakják büntibe, vagy miattam szidják le. Olyankor mindig nagyon szomorú leszek, és mindig bocsánatot kérek Kyrától, hogy ne haragudjon amiért miattam megszidták.
Nézem, ahogy az ablakba mászik, odaül, és nem ugrik. Nem értem, hogy miért, de aztán megmagyarázza. Látom, hogy az arca kipirosodik, és nem néz rám. Az ajkam apró ót formál, mikor megértem, hogy mi is a baj.
- Akkor inkább én is másszak vissza? - Teszem fel a kérdést.
- Végül is holnap is megnézhetjük a lovakat napközben, addig pedig játszhatunk papás mamásat, azt az anyuék úgy se engedik.. - Nem tudom miért, de mindig azt mondják, hogy hagyjuk abba a játékot, amikor azt játsszuk, hogy én vagyok a férje, ő meg a feleségem.
- Nem akarom, hogy félj, mert nekem az nagyon rossz, hogyha félsz! - Vallom be, és lehajtom a fejemet. Zavarban vagyok, amiért ilyeneket mondok neki. De végül felnézek rá. Nincs olyan magason, de ő lány. Anya szerint a lányok sokkal több mindentől félnek, mint a lányok, és ezért nem szabad rájuk haragudni.
- Lehet, hogy a lovak is alszanak. - Vonom meg a vállamat, és úgy teszek, mintha teljesen mindennapi lenne, hogy én kiugrottam az ablakon, ő meg nem meri megtenni.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar Mardekár
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 64
ϟ Reagok : 41
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 15.


TémanyitásTárgy: Re: Kyra and Blaise . We love each other   Szer. Aug. 28, 2013 8:02 am




Blaise And Kyra


Mindig jót kuncogok otthon esténként, mikor lefekszek és kiveszem a párnám alól a kedvenc közös képünket Blaise-el és magam mellét teszem. Fel a fejemhez a párnára, vagy a kis éjjeliszekrényemre felém fordítva. Olyan szép ott a mosolya. Bár mindig az, de nekem az különösen tetszik, azt hiszem azért, mert apa az összes többi képemet elvette és nem tudom mit csinált velük. Ezt az egyet sikerült megmentenem tőle és örülök, hogy anya nem mondja el neki.
- Oh. - ezt mondjuk gondolhattam volna, hogy azért zárják be az ajtót. Nálunk védőbűbáj van az egész birtok körül, amin ellenség nem tud áthatolni, így nekem ez így kicsit furcsa, hogy zárják a bejáratot.
- Nem mondta senki ... csak néha ezt érzem. - lehajtom a fejemet. Igazából egy fiú mondta a múltkor, mikor anyával elmentünk a piacra, de neki nem kell tudnia, hisz nem ismerem a másik gyereket. Akkor meg hiába mondanám hogy ő volt, ha ... nem tudom ki. Nem szeretek hazudni sem, neki legalábbis. Apunak sűrűn megteszem, de csak a jó cél érdekében.
- Hogy tudsz mindig ilyen szépeket mondani nekem? Ez olyan, mint te. - elpirulok. - igazából egyre többször mond nekem ilyeneket. Anya szerint bókol nekem és ez tényleg férfias dolog. De Blaise nem férfi, ő fiú. Hiába bizonygatom, hogy a nagypapi és apu férfiak, de de Ő még nem. Mosolyt csalok mindenki arcára, mikor érvekkel is alátámasztom azt amit mondok.
Most viszont nekem jönne jól, ha valaki megnevettetne. Csak ülök az ablakpárkányon és nem merem kinyitni a szemem. Légy erős Kyra, légy erős! Mutasd meg, hogy bátor vagy! Biztatom magam, majd mély levegőt veszek és lenézek Blaise-re.
- Nem kell visszamásznod. - próbálok mosolyogni, de még mindig szédülök kicsit.
- Szeretnék látni alvó lovacskákat és közben veled papás mamásat játszani. - újra elvörösödök és most már őszintén mosolygok. Hiába kérdeztük már anyukáinkat, hogy miért nem játszhatunk papás mamásat, de csak annyit mondtak, hogy mert nem, vagy azt, hogy kicsik vagyunk hozzá. De mihez? A játékhoz senki sem kicsi, vagy nagy. Mindig lehet játszani és nevetgélni.
- Ugrok,de kapj el. - le kell győznöm a félelmeimet és inkább még most, mint később, mikor nagy leszek. Megvárom mit mond és ha megnyugtat afelől, hogy el fog kapni, akkor elrugaszkodok és leugrok. Nem merek sikítani, mert felkelnek a felnőttek, pedig szívesen tettem volna. Odalent Blaise-en landoltam és mind a ketten elestünk. Ő a földön feküdt én pedig rajta. Nagyon közel volt egymáshoz az arcunk. Valami késztetés miatt nyomtam egy puszit a szájára. Olyan puha, hogy ha felnőttek leszünk, akkor is puszilni akarom majd.





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar Inaktív
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 38
ϟ Reagok : 27
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 15.


TémanyitásTárgy: Re: Kyra and Blaise . We love each other   Szer. Aug. 28, 2013 10:53 pm

Kyra and Blaise




Nagyon tetszik nekem, hogy Kyra végül legyőzi a félelmeit miattam, meg a lovak miatt. Inkább a lovak miatt, mint miattam, de megteszi. Anya azt mondja, hogy ezt nagyon nehéz megtenni, olyan, mintha nekem a viharban, miközben dörög meg villámlik, kint kellene sétálnom. Mert hát félek a vihartól. Nagyon hangosan szokott dörögni az ég, meg csúnyákat villámlik. A nagymama mindig a viharral ijesztget. Azt meséli, hogy vihar akkor van, ha Merlin haragszik, mert valaki valami nagyon rosszat tett. Mivel ő hatalmas varázsló, ezért villámokkal sújt minket, hogy fejezzük be azt amit teszünk, és térjünk jó útra. A nagymama nagyon hívő, és nagyon ijesztően tud mesélni. Én nem szeretem a nagyit, de anyu mérges ha ezt meg is mondom neki.

- Miért vagy megint ilyen piros? - Vonom fel a szemöldökömet amikor még az ablakban ül. - Meleged van? -
Nem értem, hogy miért pirosodik ki mindig, lehet, hogy lázas, de az is lehet, hogy csak melege van. De közben látom, hogy mosolyog. Nagyon szép mosolya van, kivillannak a fogai. Szép fehérek, mindig meg kell mosnia, úgy, mint nekem. Anya sosem engedi, hogy úgy feküdjek le este, hogy nem mostam fogat. Ott áll mellettem, és közben mesél, vagy énekel, vagy épp csinos ruhába öltözködik, és kérdezget, hogy szerintem hogy néz ki. Szerintem anya nagyon szép, sőt inkább gyönyörű, ezét szereti őt az a sok bácsi, aki elszokott jönni hozzánk – vagy anya megy hozzájuk - és itt marad, hogy anyával kártyázzon az éjszaka. Mondjuk én nem értem, hogy miért este kártyáznak, vagy játszanak varázslósakkot, és miért nem kérdeznek meg engem vagy éppen Lilt, hogy csatlakozunk-e.. mindegy ez a felnőttek dolga, én nem akarok még belekerülni. Anya szerint nagyon jó gyereknek lenni, és én egyetértek vele ebben.

- Elkaplak, ne aggódj! Csak ugorj, és én itt leszek, és elkaplak. - Ígérem meg neki magabiztosan. Tudom, hogy úgy is el fogom kapni. Rámosolygok, olyan őszintén ahogy csak tudok, és bíztatóan bólogatok. Tudom, hogy ez nehéz neki, nagyon, mert fél, de játszani is akar.
Látom, hogy elrugaszkodik, én pedig közelebb lépek, és elesünk. Vagyis ő rám esik, én pedig a fűre. Au. Ez nem volt valami kellemes. Igazából nem így képzeltem el, de legalább neki nem esik baja. Nem mutatom, hogy beütöttem a könyököm, és fáj, inkább rámosolygok.
- Nagyon bátor vagy! - Mondom neki már nem suttogva hanem rendes hangon. Nagyon közel van hozzám, érzem az illatát, azt a barackos finom illatot. Mondani akarok még neki valamit, de megpuszil. Érzem, hogy a szája az enyémhez ér. Neki nagyon puha szája van. Rámosolygok.
- Nagyon puha a szád.. - Mosolygok rá, és megsimogatom a haját. Nagyon szeretem Kyrát, úgy, mint a csokis sütit. Nem, Kyrát jobban szeretem, mint a csokis sütit!


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar Mardekár
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 64
ϟ Reagok : 41
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 15.


TémanyitásTárgy: Re: Kyra and Blaise . We love each other   Szomb. Aug. 31, 2013 11:06 pm




Blaise And Kyra


Meglepődök Blaise kérdésén. Mindent mindent észrevesz ami velem kapcsolatos és ez fura. Persze nem zavar, csak előle semmit nem tudok elrejteni. Most is hiába próbáltam leplezni, hogy zavarba jöttem, ő mégis kiszúrta.
Jobban ismer, mint bárki más és azt hiszem jobban is szeret. Nem úgy szeret, mint anya, ez valami más. Olyan különlegesféle. Lehetetlen lenne pontosan megfogalmazni mi is van velünk, de senki nem várja el tőlünk, hisz még csak gyerekek vagyunk. Apa szerint az butaság, hogy ennyire kötődünk egymáshoz, mert úgyis el fog hagyni amint nagyobbak leszünk. De én tudom, hogy nem így lesz. Mi örökké együtt maradunk, mint egy tündérmesében. Blaise-el sokszor tervezgetjük, hogy mi lesz a jövőben, de ezek csak olyan gyermeki álmok. Mint például, hercegnő leszek és ő lesz a lovagom, aki elnyeri kegyeimet és a kezemet és majd egy nagy kastélyban élünk együtt, lesznek majd lovaink és cicáink. Meg nyuszik. Szeretnék aranyos nyuszikat. Azok olyanok mint én valamilyen szinte. Kicsik, aranyosak és nehéz nekik ellenállni.
- Nem vagyok piros, csak a fények teszik. - forgatom a szemem ártatlanul, miközben aprót füllentek. Tudom, hogy B nem fog nekem hinni, mert mát ismer annyira, hogy tudja, milyen vagyok, amikor nem mondok igazat. Nem szeretek neki hazudni és nem is szoktam, csak ilyen kis apróságok fordulnak elő, de hamar lebukok velük.
Inkább arra koncentrálok, hogy le kell ugorjak ahhoz, hogy folytathassuk az utunkat a lovakhoz. Nappal már láttam őket, de éjjel még nem. Ez sokkal kalandosabb és izgalmasabb, hogy nem látunk mindent, mint napfényben.
Bólintottam, mikor megnyugtatott, hogy ő ott lesz nekem és el fog kapni. Így nem félek annyira attól, hogy bajom esik. Persze egyikünk sem olyan nagy darab, sőt ... mindketten elég vékonyak vagyunk. Anya már orvoshoz is elvitt a múltkor, de megnyugtatta, hogy csak a génjeim miatt nem hízok, nem pedig valami betegség miatt. Remélem mindig is ilyen maradok, mert ha terhes leszek egyszer én is, és Blaise-el babát várunk majd, nem akarok kövér lenni. Ezt anyunak is mondtam már, csak megmosolyogta és azt mondta, hogy ezt apu előtt ne emlegessem. Nem értem miért, bár még azt sem tudom, hogy lesz a baba az anyuka pocakjában, vagy hogy varázsolódik ki onnan. Én úgy képzelem, hogy van egy tündér, aki éjjel megjelenik a szobában és mikor két ember nagyon szereti egymást, belevarázsolja a babát a pociba. Csak tudnám a felnőttek ezen miért nevetnek.
Végre elrugaszkodok és Blaise-n landolok. Mindketten a földre kerülünk.
- Nagyon fáj? - nem tudom mire gondoltam igazából, de úgy éreztem, hogy ezt muszáj vagyok megkérdezni. Tudom, hogy ha azt mondja, hogy fáj valamije, akkor sírva fakadok.
Mindig jó érzés megpuszilni őt az arcán, vagy a száján, vagy belepuszilni a nyakába, habár ott csikis néha és ez vicces. Nagyon aranyos olyankor, mikor nevet. Na jóóó, mindig aranyos. Szerintem ő így született.
- A tiéd is. - újra elvörösödök, de nem zavar. Ha rákérdez miért majd elmondom neki őszintén, hogy mennyire szeretem.
Felülök és hagyom, hogy ő is így tegyen. Hideg a föld ahhoz, hogy pizsamában feküdjünk rajta. Meg a lovak is nagyon várnak ránk.





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar Inaktív
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 38
ϟ Reagok : 27
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 15.


TémanyitásTárgy: Re: Kyra and Blaise . We love each other   Szomb. Szept. 07, 2013 9:56 pm

Kyra and Blaise




Elmosolyodok. Kyra annyira aranyos, mindig olyan nagyon sokat törődik velem. Nekem ő olyan, mintha a testvérem lenne, de amikor ezt elmondtam anyukámnak azt mondta nekem, hogy döntsem el, hogy Kyra a testvérem-e vagy a feleségem lesz, mert anya szerint a kettő nem fér össze. Azt mondta, hogy soha nem szabad összeházasodni a testvéreddel, mert akkor majd beteg kisbabáitok fognak születni. Azt is mondta, hogy régen az aranyvérű testvérek összeházasodtak, csak azért, hogy ne fertőződjön meg a vérük, de én sohase csináljak ilyet. Megígértem anyának, hogy sosem veszem feleségül Liliant, és akkor inkább nem a testvérem Kyra. Nem akarom, hogy majd beteg kisbabákat hozzon nekünk a hipogriff. Én egészséges, szép kisbabát akarok, akivel lehet játszani jókat.

- Nem fáj semmim. Nagyfiú vagyok, nekem az ilyenek nem fájnak. Meg amúgy is könnyű vagy. - Vonom meg a vállamat a földön fekve, és belenézek szép szemeibe. Nagyon szép szemei vannak, meg nagyon szép a bőre is. Ő maga nagyon szép, olyan, mint egy porcelánbaba. Majd egyszer egy születésnapomra őt szeretném ajándékba, egy nagy-nagy-nagy zöld masnival. Olyan szép ruhába, mint amit az anyukája ad rá amikor hozzánk jönnek karácsonykor. Akkor nagyon szép ruhákba szokott öltözni, olyan, mint egy királynő. Olyankor nem bírom nem őt nézni. Mondjuk annyira az ő apukája nem szereti, hogy én úgy nézem Kyrát, és azt sem szereti, hogy puszilkodunk, de Kyrát nem zavarja, hogy megtiltotta neki.
- Na menjünk a lovakhoz - Felpattanok, és megfogom a kezét, elindulok egy irányba. A ménes kicsit messze van, mert a lovászfiú ott lakik a családjával. Nekünk nagyon sok lovunk van. Van fekete, barna, foltos, fehér, még több barna, szürke.. azért van ennyi lovunk, mert az anyukám szerette volna, hogyha Lil meg én megtanulunk lovagolni. Én tényleg megtanultam de a húgom fél a lovaktól.
- Nem fázol? - Nézek rá, miközben sétálunk a puha füvön. A lábamat csiklandozza.
- Képzeld el Kyra, hogy vannak kis lovaink is. A mama ló meg a papa ló nagyon szerették egymást, és puszilkodtak, és a hipogriff hozta nekik a csikójukat. -Az anyukám így mesélte el nekem, mert engem nagyon érdekelt, hogy hogyan lesz a kisbaba, meg a kislovacska, meg a kiskacsa..


- Úgyhogy lehet, hogy majd nekünk is fog hozni, mert én nagyon szeretlek, meg puszilkodtunk is… - Szégyenlősen elmosolyodom. Az nagyon jó lesz ha neki, meg nekem lesz egy igazi kisbabánk. Nagyon várom már.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar Mardekár
...tudj meg többet...
ϟ Hozzászólások : 64
ϟ Reagok : 41
ϟ Felvétel időpontja : 2013. Aug. 15.


TémanyitásTárgy: Re: Kyra and Blaise . We love each other   Szomb. Okt. 26, 2013 2:11 am




Blaise And Kyra


Tényleg nem értem, hogy apa miért van olyan nagyon Blaise ellen, mikor nála aranyosabb fiú nincs is a világon. Ő nagyon vigyáz rám és mindig elmondja, hogy mennyire szeret. És én is nagyon szeretem Blaiset. Szeretek vele játszani, vele aludni,ölelgetni, mint egy plüssmacit. Tudom, hogy nem plüss és nem is olyan nagydarab, mint egy maci. Vicces is lenne azt hiszem, ha mégis az lenne. Örülök, hogy nem zavarja az, amikor minden ok és figyelmeztetés nélkül a nyakába ugrok.
Olyan érzésem van néha, mikor a közelében vagyok, hogy semmitől sem kell félnem, még apa büntijétől sem. Nem értem miért kell büntibe mennem csak azért, mert Blaise-el vagyok. Olyan furcsák a szülők néha, de én is az akarok majd lenni. Én leszek a világ legjobb anyukája és Blaise pedig a legjobb apuka. Én hiszek ebben és abban, hogy mi örökké együtt leszünk, hogy mindig mellettem lesz.
- Tudom hogy az vagy, de attól mert valaki nagyfiú, még fájhat valamije. Nekem is fáj ha elesek, pedig már nagylány vagyok. - helyeslőn bólogatok, miközben kedvesen rámosolygok. Anya szerint nagy erény, ha egy fiú képes mások előtt sírni és én is így gondolom. Bátor dolog beismerni azt, ha fáj valamink. Én is szoktam sírni, mikor büntetést kapok és nem jöhetek el ide, vagy elszakad a szoknyácskám.
Felkelek én is a földről és leporolom a pizsamámat, majd megfogom Blaise kezét. Milyen meleg.
- Nem, nem igazán. És te? Nem hideg a fű? Nem akarom, hogy felfázz. - szomorúan bújok hozzá közelebb. Nem szeretem amikor beteg, mindig szomorú leszek, de jó érzés gondoskodni róla olyankor. Mintha a felesége lennék, vagy az anyukája.
- Tényleg? Szeretem a kis lovakat. Majd mondom a papának, hogy nekünk is legyenek lovaink és még több nyuszink. Tudod nekünk is vannak ám kis nyuszijaink. Ilyen nagyon kicsik és hófehérek, de van köztük foltos is. A kedvencem az, amelyiknek a bal fülecskéje fekete, de mindenhol máshol pedig fehér. Rólad neveztem el. - széles mosoly jelenik meg az arcomon. Csak neki mondtam el eddig, hogy hogy neveztem el azt a nyuszikát. Aranyos és szórakoztató állatkák, ahogy mozgatják az orrocskájukat az olyan vicces. Próbáltam már utánozni őket, de nem jön össze.
- Úgy gondolod? - talán a papi is boldog lenne, ha lenne nekünk egy kisbabánk.
- Szerinted először kérhetünk kisfiút? Tudod, hogy majd ha nagyobb lesz, vigyázhasson a húgára. - megóvhatná a nagyok piszkálásától, attól, hogy elessen ... ahogy Blaise óv engem.





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Kyra and Blaise . We love each other   



Vissza az elejére Go down
 

Kyra and Blaise . We love each other

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Love Bites - Vámpírnaplók RPG
» Greg hálószobája
» We need love cause we're just lonely souls ~ Angel & Mira
» Love Bites
» Love Los Angeles

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
FEEL THE DIFFERENCE :: Befejezett, lezárt játékok-